Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

I. Tanulmányok - Peterdi Vera: A Gresham-palota lakáscsempéi a Magyar Nemzeti Múzeum kerámia gyűjteményében

nük. 89 Mindhárom kék bordürös, 90 de közülük kettőnél fehér - kötésben rakott - csempék borítják a falfelületet, míg a harmadik esetben a bordűr alatti falrészen lemetszett sarkú fehér csempékkel burkoltak, amelyeket sarok-élei­ken rombusz-alakzatba állított kék mintás kis négyzetek díszítenek. Sajnos nincs semmi támpontunk arra nézve, hogy milyen szempon­tok alapján döntöttek a tervezők a helyiségek mintái mellett. A kordi­vat, illetve ízlés szerint a mintás csempék vol­tak a legelegánsabbak, legkedveltebbek. 91 A fürdőszobák szin­tén nagyméretűek vol­tak, nagy ablakokkal, szecessziós vonalveze­tésű szerelvényekkel és szaniteráruval. A beho­zott tárgyak tanúsága szerint a kádak mázazott öntöttvasból készültek és a kor szokásainak megfelelően szabadon álltak, nem voltak körülcsempézve. A Gresham-fürdőszobák kádjai oroszlán-lábasak voltak. A fehér fajansz mosdók egy és kétkagylósak lehettek. Ez utóbbiak hátsó oldalukkal a falhoz voltak rögzítve, elülső, ívelt peremrészük alatt egy-egy lefelé keskenyedő, profilait lábbal támaszkodtak a talajra. A csaptelepek, a fogmosópohár- és szappantartók rézből készültek, csakúgy, mint az ajtók, ablakok nyílászárói. Csak feltételezni tudjuk, hogy bidé is lehetett a helyiségekben. A kézmosóval is ellátott külön wc-k, amelyekből a lakások többségében kettő is volt, természetes tartozékai voltak a lakásoknak. Összesen három IV. emeleti és egy II. emeleti fürdőszobából és tizenegy wc-ből 92 tudtunk elhozni fal-, ill. padlóburkoló-felületeket; a fürdőszobákból egy kivételével csak falburkolatokat. Az egyetlen fürdőszobai padlóburkolat az egyszerűbb kék-fehér típus (KI7) volt. A falicsempék egy helyen az egyetlen zöld színű mintakompozícióban, három helyiségben a két barna mintaváltozatban 9­3 jelentek meg. Meglepő, hogy éppen a wc-k (többször csak egy vagy két oldalfallal megmaradt) burkolata 2. kép Tűzhely a Gresham-palota egyik konyhájából. (Fotó: Ormos József. 2000.) 89 Összesen két padlókerámia-változatot találtunk. - Eddigi terepbejárásaink során analógiákra mindezidáig nem bukkantunk eredeti helyszíneken, korabeli állapotuk megőrzésével. A rendelkezésünkre álló kéziratos visszaemlékezések egyikében közöltek csak részletes fürdőszoba- és WC-leírást, ott kizárólag a padlót burk­olták kerámiával. (PETERDI V. 2003. 136. p.) A helyszíneken megismert konyhákban az esetek nagy többségében egyszínű vagy szegélycsíkos öntött terrazzo burkolatok voltak: igaz, ezek kivétel nélkül alacso­nyabb rétegszintü lakásokhoz tartoztak. Lásd ehhez az Erzsébet krt. 25. sz. ház korabeli műszaki szakértői véleményéből származó burkolati adatait is: a konyhák, closette-k. fürdők és kamrák egyszerű „granitto-ter­razzo'"-val „talajozva". HANÁK P. 1992. 100. p. 90 A Szebényi-féle jelölés alapján (a következőkben végiíi ezt alkalmazzuk) a Kl 1, a K12 és K13-as minta. 91 GROFCSIK J.-REICHARDE. 1973. 121. p. 92 Dávid Ferenc-Szebényi Judit felmérései alapján a következők azonosítható be: a Kossuth-lépcsőház III. I lakásából két WC-ből, a IV. 3.-ból; a Gresham-lépcsőház III. 2., III. 4. és IV. 5. lakásából, és az Andrássy­lépcsöház III. 5. lakásából szintén két WC-ből és a III. 6.-ból. 93 Szebényi J.: K7 (zöld); K9 és a Szebényi Juditnál nem szereplő K9/MNM/1 változat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom