Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

I. Tanulmányok - Peterdi Vera: A Gresham-palota lakáscsempéi a Magyar Nemzeti Múzeum kerámia gyűjteményében

vízingadozásai ellen védő 2 m vastag betontömb az épület alapzatán. A földszint és a félemelet szögecselt acéloszlopos és acélszekrény tartó-megoldással készült. Központi porelszívó (Budapesten csak itt!), fűtés és melegvíz-szolgáltatás központi gépházról, választható gáz- vagy villanyvilágítás, burkolt aljzat és falfelületek biztosították a lakók összkomfortját. A homlokzat éjjeli díszkivilágítást kapott, a pávás kapukat elektromos vezérléssel a földbe süllyeszthették stb.

58 Nem véletlenül állapítja meg az épület elkészültéről hírt adó beszámoló: „A Gresham-palota építésénél a takarékosság szinte ismeretlen fogalomnak látszik."

59 Mindez egy olyan - kizárólag a századforduló időszakára vonatkozó rövid életű épület-típus, a luxusbérház keretében valósult meg, amely korántsem átlagos bérház-formaként speciálisan a nagyvárosi arisztokrácia, nagypolgárság és felső hivatalnok-réteg újsütetű igényeinek kielégítését szolgálta.

60 A Gresham-palota első lakói és lakásai Az épület lakóiról és lakás-szerkezetéről a palota 1907. évi használatba vételének időpontjából kevés információ áll rendelkezésre.

61 Az 1910-cs választói névjegyzék

62 megadja ugyan a nagy korú választásra jogosultak (tkp. a családfők) foglalkozását, életkorát, de ezen adatok alapján nem azonosítható be, hogy az épületen belül ki, melyik, mekkora lakásban lakott, hány fős családban, s nem értesülhetünk az alkalmazottak, esetleges albérlők számáról, személyéről sem. Ezen adatok hiányában viszont nehéz a társadalmi státus finom különbségeit megállapítani. A lista alapján 32+2 (1. sz. melléklet) főt regisztrálhattunk, ami a Budapesti Czím- és Lakjegyzék alapján 57 személyre bővíthető.

63 Jegyzékünkből megállapítható, hogy a lakóközösség „ a polgári, zömében a zsidó középosztály által benépesített Lipótváros korabeli szociális karakterét"

64 tükrözi. A lakók összetételének aránya a foglalkozások alapján a következő: a tőkés, iparos, kereskedő réteg teszi ki a lakók 29%-át,

65 13% a hivatalnokok, köztisztviselők aránya. Őket követi 7%-kal a humán értelmiségi (ügyvéd, orvos) és a művész foglalkozásúak csoportja.

66 A reál értelmiségiek aránya mindössze 2%. A többi lakó alacsonyabb társadalmi rétegbe tartozott. A foglalkozási adatok alapján megerősíthető az is, 58 BOR F-DÁVID F. 1999.; Adalékok... 1988. II. 279-281. pp. 59 Magyar Építőművészet 1907. 16. p. 60 Előzményének a városi palota, utódjának egy sajátos épülettípus, a városi villa tekinthető. Lásd erről SARMANY-PARSONS I. 1992. 179-223. pp. 61 Az építészeti és történeti források feltárását a Flild-Ybl Alapítvány dokumentációja, a MÁNYAI CS.-SZELKE L. történészpáros és a néhány korábbi Gresham-kutató tette meg: viszonylag bőséges építeszet- és művészettörténeti forrás állt ehhez rendelkezésükre. Ahogy közeledünk az életmód és lakáskultúra kutatásának szűkebb, speciálisabb témáihoz, azaz a társadalomtörténeti/muzeológiai tudományterületek felé, úgy nehezednek a kutatás feltételei, szaporodnak a hiátusok. Egyre nagyobb szükség van a tudományágak közötti szintézis megteremtésére az információs hézagok áthidalásához. - A dualizmus időszakában pl. egyetlen nagyobb méretű lakásfelmérés készült Budapesten. 1906-ban, de ez esetünkben még éppen nem használható 62 BFL IV. 1405 Budapest Szfőv. Bizottsága Választmányának Iratai 1875-1944. 1909. évi összeírás V. ker. Választói névjegyzék. - Ugyanilyen típusú adatok a közvetlenül megelőző és következő évekről már nem állnak rendelkezésünkre. 63 MÁNYAI CS.-SZELKE L. 2003. 70-71. pp. 64 GYÁNI G. 1999. 120. p. 65 Közülük is dominálnak a bank-, és tőzsde-bizományosok illetve alkalmazottak és a műszak cikk-kereskedők. MÁNYAI CS.-SZELKE L. 2003. 84. p. 66 Nagy Ágnes felhívja a Figyelmet arra, hogy egyes foglalkozási kategóriák a történeti korszakok során tartalmukban változhatnak meg. A foglalkozási viszonyok esetében fontos lenne továbbá azt is tudni, hogy pl. otthon praktizáló ügyvédről vagy orvosról van-e szó, mert ebben az esetben változhat a lakás térhasználatrendszere/módja. NAGY Á. 2004. 4. p.