Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)
I. Tanulmányok - Peterdi Vera: A Gresham-palota lakáscsempéi a Magyar Nemzeti Múzeum kerámia gyűjteményében
Belvárosnál, 18 s hangsúlyosan hivatal- és üzletközpont jellegű. 19 Éppen a Gresham tőszomszédságában, a Ferencz József téren épült fel például, szintén Quittner tervei alapján, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székháza, 20 itt állt a téren a Lloyd-palota, a városrészben volt a Tőzsde-palota épülete, stb. Emellett „ itt lakott a haladottabb szellemű nagypolgárság", 21 melyet idekötött foglalkozása, munkahelye, vásárlásai, szórakozásaik, ezek helyszínei itt összpontosultak. A modern urbanizáció egyik sajátosságaként megjelenő bérház-rendszer ugyanis nemcsak új lakástípust teremtett a társadalmi rétegek különböző csoportjai - a kerület szóban forgó bérpalotáiban főként a közép- és nagypolgárság - számára. Lehetőséget teremtett arra is, hogy gazdasági/üzleti vállalkozásoknak helyet biztosítson jellegzetesen többfunkciós épületeiben, amilyen a Gresham-palota is volt a maga bérpalotaként is funkcionáló székházi mivoltában. Ugyanakor ez az építészetben, 22 de más művészeti területeken is stílusváltással járt együtt. A beérkezett nagypolgárság dinamikus, müveit és elődeinél nyitottabb, érzékenyebb új nemzedékei haladó, szabad szellemiségüket, újítási szándékukat igyekeztek hangsúlyozni a modern ember típusának szerepvállalásával az eddigiektől eltérő új, az élet minden területére kiterjedő stílus kialakításával . Ebben a vágyban benne munkált az a társadalmat és művészetet összekapcsolni szándékozó korszellem is, amely a művészeteknek, az esztétikumnak, a „látható" modernségnek 23 akart nagyobb teret engedni a modern városiasodás társadalmi keretei között és megemelkedett technikai szintjén, 24 s amelyet éppen a ház- és telekspekulációból (is) meggazdagodott pénzvilág új képviselői engedhettek meg leginkább maguknak. Ok tették láthatóvá ily módon is gazdasági erejüket. Az új stílus, a szecesszió legfőbb támogatója és tisztelője, mondhatni kisajátítója volt ez a rétegcsoport, az„új stílusé" (Art Nouveau), amelynek mindenesetre sikerült meggyökereztetnie „a mindennapi környezet művészi megformálásának igényét". 25 Ez az új stílust, új életérzést, ujjongó élctigenlést megtestesítő nemzedék tölti meg zömmel a Gresham-palota hivatali helyiségeit és lakásait. Budapest szecessziós városképének formálásában komoly szerep jutott a Greshampalotának. Méltóságteljes, monumentális, mozgalmas tömegű épülete, 26 mely stílusának egyik legszebb, legjobban „eltalált" példánya, „a magyar szecesszió gyöngyszeme", különösen előnyös fekvésének és méreteinek köszönhetően vált városképi jelentőségűvé, rányomva szecessziós bélyegét az egész városképre. Annak ellenére is igaz ez, hogy a döntően historizáló, korábban klasszicista jellegű belső városrészeknek - dacára a nem kevés szecessziós épületnek - nem teremtődött igazán szecessziós hangulatuk. Ebből is látszik, hogy „milyen sajátos helyzetben volt a Jugcndstil-elemekkel dolgozó lakóházépítés egy történeti asszociációkkal már majdnem teljesen kiépített városban." 27 18 A pénzintézet mint épülettípus ekkoriban jelenik meg először önálló építészeti feladatként, amelynél mód nyílt új építészeti szerkezetek kipróbálására is, mint pl. a fedett udvar (passzázs), központi csarnokok, új megvilágítási rendszerek. 19 A bérház-epítés és -használat maga is üzleti vállalkozás tárgya lett. Különösen érvényes ez a bank- és biztosítótársasági épületekre. 11ANAK P. 1992. 6. p. 20 Ma a Belügyminisztérium épülete a Roosevelt tér - József Attila utca sarkán. Adalékok... 1988. 1. 53. p - Az épület 1905-1906 között készült el, a Greshamét még időben is szorosan követve. 21 GRANASZTÓ1 P. 1980. 116-117. pp. 22 „Az építészeti stílus nem elhatározás kérdése; nem az építészek szándékai - a társadalmi tudat mélyén munkáló tektonikus erők hozzák létre.'" RÉV I. 1983. 118. p. 23 KISS E. 1984. 239. p. 24 Vö. HANÁK P. 1999. 4-46. pp. 25 SÁRMÁNY-PARSONS I. 1992. 204. p. 26 MÁNYAI CS.-SZELKE L. 2003. 38. p. 27 KISS E. 1984. 256. p.
