Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

I. Tanulmányok - Tóth István: A magyarországi szlovákok politikai és politikai jellegű szerveződései (1900-1948)

Tótkomlós es környékén rendet tenni, valamint a sérelmek kivizsgálása után a tetteseket, bűnösöket elfogni. (Egyébként valószínű, hogy személyes részese, szemtanúja volt az eseményeknek Hrdlicka, mert olyan részletességgel számol be azokról, hogy azt csak egy jelenlévő tudta megfogalmazni.) Személyes beszámolója teljesen megegyezik a levéltárakban fellelhető iratok tartalmával, csupán egy-két számára fontos részlettel több.

9 1920. október 9-én ugyancsak Hrdlicka a Szlovákia teljhatalmú miniszterének kinevezett dr. Vavro Srobárnak 8 oldalas saját kézzel írott levelében a viszontagságos, bizonytalansággal teli időket összefoglalta. Mindezt már Pozsonyban az emigrációban teszi, s két emigráns társa Kutlík János és Rimavsky István, mint az oroszországi cseh-szlovák katonai légió tagjai is aláírták. Ebben arra kérték , hogy a magyar kormányzatnál lépjen közbe a Magyarországon maradt birtokok tulajdonjogának biztosítása, valamint a letartóztatott szlovákok szabadon bocsátása érdekében. A levél kronologikusan felsorolva az eseményeket, bizonyítja, hogy megfelelő hiteles és naprakész információik nem voltak az alföldi szlovákoknak és vezető személyiségeinek sem a béketárgyalások állásáról, sem az általános helyzetről. így csapódtak egyszer Szerbia felé, majd önálló köztársaságként és anélkül Romániához. Míg végül a béketárgyalások Magyarország fennhatósága alatt hagyták településeik területét, ami egyet jelentett az érintett személyek azonnali emigrációjával.

10 A szlovákok a két világháború között A következőkben megkíséreljük felvázolni a Békés és Csanád megyei szlovákság politikai szervezettségét. 1924 decemberében a Belügyminisztérium a békéscsabai szövőgyári munkások tömeges kivándorlását észlelte. Igazán feltűnővé csak 1924-ben vált a Csehszlovákiába történő útlevélkérelmek szaporodása. Mindebben a csehszlovák propagandát vélték látni, s nem minden alap nélkül.

11 A kihallgatások során a vallomásokból kiderült, hogy valamennyien a gyógykezeltetés helyett - ilyen céllal kértek útlevelet - Hrabovszky György és fivérei gyárába léptek be, ahol nemcsak jó dolguk volt, hanem heteken át, míg munkaalkalom kínálkozott, ellátásban részesültek. Hrabovszky György békéscsabai emigráns Pozsony megyében telepedett le, ahol csupán 1924-ben 102 békéscsabai lakos fordult meg.

12 Ezt a hatóságok politikai szempontból tartották veszélyesnek. Hasonlóan veszélyesnek tarthatták Povázsai Györgyné, sz. Hrabovszky Zsófia útlevelét kiadni, aki az említett Hrabovszky György testvére volt. Férjét és őt nemzetellenes, pánszláv agitációval vádolták - mivel kapcsolatot tartottak fenn az emigráltakkal, s azt is valószínűsítették, hogy „... részük van abban a mozgalomban is, amely a tótkomlósi szláv lakosság köréből a Rothermere akció ellensúlyozására indult meg, s amely akciót a megszállott területeken élő emigrált tótkomlósi tót vezérek útján terjesztik a megszállott Felvidéken."

13 9 LAMS - Martin - Hrdlicka L. levele - ismeretlen vezetéknevü Lajó barátjához. 94 L35- (6 gépelt oldal); SZNICSOK Gy. 1996.191-197. pp.; BmL - Orosházi járás főszolg. ir. 7236/1920, 89/1924; BmL - Bvm alisp. ir. 26491/1921. alisp. 10 SÚA-Állami Központi Levéltár - Br. - Pozsony - f. MPS.Kr.16.i.e.339.

sign.XIV.prez. 11 BmL. Békés vármegye főispánjának iratai 234/1925. 12 BmL. Békés vármegye főispánjának iratai 234/1925. A rendőrfötanácsos 72/1925/res. Szám alatti jelentése részletezi: Hrabovszky György volt románképviselö, a csehszlovák konzulátus segítségével Pozsonyba került, a földosztó bizottság elnöke lett. 112 kat. holdnak megfelelő birtokra tett szert, valamint egy tcxtilgyárat létesített. Az iratból kiderül, hogy Szegeden a Csillag börtönben 6 hónapot letöltött (1919-20), s utána sikerült a konzulátuson keresztül elhagynia az országot. 13 BmL. Békés vármegye főispánjának iratai 237/1928.