Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

I. Tanulmányok - Tóth István: A magyarországi szlovákok politikai és politikai jellegű szerveződései (1900-1948)

dig is szlováknak. Erre a nemzeti azonosságra alapozva szeretnének állandó kapcsolatot tartani a szlovák anyafölddel és nemzeti életével. Kérik az anyanemzet jóindulatát és szeretetét irányukba, mint a távolba szakadt gyermekek, de biztosítják, hogy az bízhat odaadó hűségükben. 1918. november 21-én a Szlovák Nemzeti Tanács Túrócszentmártonból válaszolt. Köszönik a csatlakozást, de kérik fogjanak össze a többi alföldi nyelvsziget szlovákjaival s alakítsák meg az Alföldi Szlovákok Központi Nemzeti Tanácsát. Ugyancsak 1918. november 10-én az Újvidéken működő Szerb Nemzeti Tanácshoz is küldtek táviratot, melyben azt hangsúlyozták, hogy minden igaz törekvésükben segítségükre akarnak lenni. Itt, ebben a testvéri „ölelésben" kívánják jobb, szebb nemzeti életük jövőjét megtalálni.

7 A Nagylaki Szlovák Nemzeti Tanács 1918. november 28-án reagált a Slovensky Denník-ben közölt cikkre, miszerint csodálkozással értesültek arról, hogy a Prágában összeülő Nemzetgyűlésben nincsenek képviselőik, holott ők - a Marostól északra lakó szlovákok mintegy 250.000 főt tesznek ki. Közlik még, hogy a megszálló szerb csapatok vezetője Aradon nagy érdeklődést tanúsított irányukba, s arra buzdította őket, nyilatkozzanak úgy, hogy Szerbiához csatlakoznak, hiszen jobb nekik is egy testvéri néphez tartozni, mint egy idegenhez. Továbbá örülnének, ha képviselőik, Suchánsky Juraj Nagylakról valamint Benő Ondrej Tótkomlósról részt vehetnének mégis ezen a Nemzetgyűlésen.** Erről - az állandó mozgásban lévő, semmi sem bizonyos hosszú távon helyzetről tanúskodik Hrdlicka Lajos ismeretlen vezetéknevü Lajos barátjához írt levele (1919.1.2.) is. Eszerint a Nemzeti Tanács (Nagylak) csatlakozott az Alföldi Szlovákok Nemzeti Tanácsához és két tagot küldött a központi vezetésbe - Francisci Mihály tanárt, Benő Andrást Tótkomlósról. A Tótkomlósi Nemzeti Tanácsot magyarbarátnak minősítette, mivel korábbi döntését megváltoztatta. Az 1919. január 2-re összehívott népgyűlésen - amelyet egy dr. Szabó nevezetű hívott össze, aki egyébként Jászi megbízottja volt - a Nemzeti Tanács egyes tagjai a népgyűlést felhasználva meg akarták a korábbi döntést változtatni, mert tudomásukra jutott, hogy az Alföldi Szlovákok Nemzeti Tanácsa Újvidéken a Szerb Királysághoz való tartozás mellett nyilatkozott. Hrdlicka és Beho érezték, határozottan vissza kell utasítani ezt a hazugságot, s hivatkoztak annak programjára, amivel egyébként - szerinte - a népgyűlés többsége egyetértett. Azonban igen fontosnak tartaná, ha községen kívüli és világi emberek, mint barátja is, leutaznának, hitelesebbek lennének az emberek előtt. A szlovák műsoros esten tartott előadását a demokráciáról eredményesnek vélte, s az estet erkölcsileg és anyagilag is sikeresnek tartotta. Megtudjuk leveléből, hogy dr. Chrenka Emil, aki Nagybánhegyesen rendelkezett örökölt földdel, Budapesten élt, de a levélírás napján ugyancsak Tótkomlóson volt, azt mondta, tegyenek a szervezetük nevébe valami szocializmustól „gőzölgőt" s máris áttörik az akadályokat. Chrenkától azt tudja még meg, hogy Tótkomlóst és térségét a románoknak ítélték oda. Ezt látszott alátámasztani az a tény is, hogy a megszállást a román csapatok kapták feladatul. Megjegyzi továbbá, hogy a szerbek Nagylakról kivonultak. Ugyancsak egy terjedelmes levélben részletesen beszámol az 1918 novemberi eseményekről. A hazatérő felfegyverzett katonák november l-jén érkeztek vonattal, gépkocsikkal Tótkomlósra nagy felfordulást okozva; céltalanul össze-vissza lövöldözni kezdtek, majd miután az egyik illuminait állapotban lévő katonát a kereskedő (éppen zsidó származású - egyébként Tótkomlóson mind a 16 kereskedő zsidó származású volt) nem akarta kiszolgálni cigarettával, elszabadult a pokol, másnap reggel 9-10 órakor ért csak véget és egyetlen egy kereskedő boltja maradt épségben: a pékségé. Természetesen nem maradt következmény nélkül, s a Békéscsabán lévő központ erről értesülve kivizsgálást rendelt el. 1919. év január 7-re megszervezték a karhatalmat, amelynek feladata volt 7 LAMS - Martin - Slovcnská Národná Rada Doinozemskych Slovákov - SNR Turc.sv. Martin - 1918. nov. 10 94 H 52, 94 11 53, SNR - Slovenskej Národncj Radv v Novom Sade 1918. nov. 21. 94 1 46. 8 LAMS -Martin -94 F52