Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

I. Tanulmányok - Kerényi B. Eszter: Báró Sina György és báró Sina Simon tevékenysége

Sina Simon felesége, Ghyka Iphigénia szintén görög családból származott.

38 Hat gyermekük született, de csak négy lány érte meg a felnőtt kort. Lányait szerette volna magyar főurakhoz adni, azonban ezirányú terveiben csalódnia kellett. Hiába volt a család nemesi ranggal rendelkező, s méghozzá vagyonos is, a magyar nemesek nem tekintették partinak e kereskedelemből meggazdagodott és ráadásul nem is magyar származású családot, így végül mindegyik lány külföldre házasodott. Anastasia (1838-1889) gróf Wimpffen Viktor felesége lett, Irini (1843-1881) herceg Mavrocordatosé, Eleni (1845-1893) herceg Ypsilanti görög királyi követé, Iphigénia (1846-1914) pedig a francia köztársaság elnökének sógorához, herceg de Castries-hez ment feleségül. „Kik őt közelről ismerték, jól tudják, hogy legkedvesebb vágya volt egyik vagy másik lányát, vagy akár mind valamennyit, Magyarország ege alatt látni boldognak. Megszerezvén a gr. Viczayaktól az előbbi Grassal kovich-féle uradalmakat, a kies Gödöllőre, azon kastélyba jött nyaralni, hol ma felséges urunk s királynénk szokott a fesztelen családi élet karjain pihenni. Az alkalom meg volt adva; az emberi dolgokat intéző sors azonban, mely erősebb az emberi akaratnál, másként végezett, és a boldogúltnak ebeli óhajtása nem teljesült. Gödöllő eladatott, annak volt ura ezentúl csak országos ünnepi alkalmakkal látogatta meg a fővárost, melyekről loyális magyar főúrnak elmaradni nem szabad művelt lelkű, nemes szivü, magas nevelésű leányait pedig más nemzetbeli nagy nevek viselői tűzték kebelükre."

39 Valószínűleg házassági terveiben való csalódottságának is köszönhető, hogy az 1850-es évek végétől Sina Simon látóterébe a görögországi adományozások kerültek.

40 Az athéni görög egyetem homlokzati oszlopcsarnokának és a Tudományos Akadémia megépítését finanszírozta, apja nyomdokaiba lépve, ki az athéni csillagvizsgálót alapította. Báró Sina Simon 1876. április 15-én halt meg Bécsben, s c hónap április 18-án temették cl az ausztriai Rappoltenkirchenben, a családi sírboltba. A kiállításhoz kapcsolódott egy tudományos konferencia, ahol az előadók (Basics Beatrix, Czeglédi Noémi, Deák A. András, Gaálné Merva Mária, Kerényi B. Eszter, Amélie Lanier, Nagy Márta, Papp Izabella) a család történetének egy-egy szeletét mutatták be. Reményeink szerint az idei évben a konferencia anyaga kötetben is megjelenik. IRODALOM BARABÁS Miklós 1944. Márkosfalvi Barabás Miklós önéletrajza. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Bíró Béla. Erdélyi Szépmíves Céh. A művész müveinek jegyzékét összeállította Szegedy-Maszák Elememé, Tormay Vera és Szegedy-Maszák Tihamér. DEÁK A. András 1991. Gőzhajózás. In.: Széchenyi és kora. Budapest. FÜVES Ödön 1963. A magyarországi görög telepesek a legújabbkori görög irodalomban. In.: Antik Tanulmányok (10) FÜVES Ödön 1970. Pesti görög háztulajdonosok. In.: Antik Tanulmányok (17) HORVÁTH Endre 1943. Az ujgörögök. Budapest. JÓKAI Mór 1967. Följegyzések I. Budapest. KERÉNYI B. Eszter 2003. Az arany ember: A gödöllői kastély görög ura: Sina György és fia, Sina Simon. Gödöllő. LAIOS, Georgios (Aou'oç, recopytoc;) 1972.: Itpcov Zivaç A0r|va, 38 Desánfalvi Ghyka Szilárd lánya. A család nemességet I. Ferenctől kapott 1817. augusztus 8-án. 39 TÓTH L. 1876. 13. p. 40 Ezektől az évektől kezdve a társasági lapokban is jóval kevesebbet szerepel