Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

V. Kárpát-medencei körkép - Gaucsik István (Pozsony): A kisebbségi tudományosság perifériáján. (Adalékok a szlovákiai magyar történeti muzeológia kérdéseinek vizsgálatához.)

nük a magyar nyelvű történeti publikációk a háttérbe szorultak, ill. a kétnyelvűség (magyarszlovák párhuzamos szövegek) vagy csak a szlovák nyelvűség volt a domináns. Erről a jelenségről Lanstyák István a következőképpen ír: „A szaknyelvek szlovákiai magyar helyzetét nagyban meghatározza az a tény, hogy ezek legtöbbjének magyar nyelvű müvelésére Szlovákiában nincs intézményes mód, így ezek, mint szlovákiai magyar szaknyelvek nemlétezőek."

14 Tartalmi szempontból a közlemények, tanulmányok témái között a forradalmi munkásmozgalom, Csehszlovákia Kommunista Pártjának [a továbbiakban CSKP] története, a nemzeti felszabadító harcok, a Szlovák Nemzeti Felkelés [a továbbiakban SZNF], az antifasiszta mozgalom, a felszabadulás és a szocialista társadalom fejlődésének helyi, regionális vonatkozásai szerepeltek. A történeti kiállítások a szocializmus „kultúrpolitikai" eseményeinek (a CSKP, a SZNF és az 1945-ös felszabadulás aktuális évfordulói, a Nemzeti Bizottságokba történő választások, a Győzelmes Február, a mezőgazdaság szocializálása) eredményeit tárgyalták, miközben a múzeumok kutatási, dokumentációs és kiállítási munkája a propagandisztikus „politikai nevelés" eszközeivé vált. Érdemes egy kis kitérő erejéig bemutatni a helyi „haladó hagyományok" és hivatalos évfordulók médiumaiként működő ún. alsóbb szintű múzeumi intézményeket. Például a rozsnyói járásban 1984-ben az alábbi szervezeti hálózat létezett: 1. Típusuk, formájuk szerint: a) emlékszobák 2. A forradalmi hagyományok emlékhelyei az iskolákban, ipari és mezőgazdasági üzemekben (tartalmi irányultság szerint): a) az ellenállás emlékhelyei b) irodalmi emlékhelyek c) jelentős személyiségek emlékhelyei (szülőházak, az illető működési helye) d) más jellegűek (különleges tartalmi irányultsággal): 1) a Népi Milícia üzemi egységeinek forradalmi hagyományai 2) a munkatechnika fejlődése 3) a mezőgazdaság szocializálása 4) általános történelem (a régió történelme, a CS SZSZK [Csehszlovák Szövetségi Szocialista Köztársaság] legújabb története)

15 Az időszaki és az állandó történeti kiállítások azonban kiemelt szerepet játszottak/játszhattak az adott kistérség magyar kommunitásai számára a helyi kultúra, a történelmi és művelődéstörténeti hagyományok továbbadásában. A lehetőségekhez mérten az 1945 előtti emlékezetanyag átörökítését már az 1950-es évek első felétől felvállalhatták. A hivatalos és kötelező állandó jellegű munkásmozgalmi kiállítások (pl. Dunaszerdahely: 1973, Rozsnyó: 1977, Komárom: 1979) és az emlékszobák anyagának folytonos megújítása mellett (pl. a galántai Honismereti Múzeumhoz tartozó vágtomóci és a kosúti emlékszobák 1971-1988 között) a helyismereti, a hagyományápoló és értékörző honismereti-helytörténeti tezauruszt, valamint a magyar kultúrtörténet legjelentősebb személyiségeinek pályafutását, életrajzát bemutató kiállítások (pl. Léva: 1961; Komárom: 1970; Dunaszerdahely: 1972; Komárom: Jókai-emlékkiállítás 1975, Lehár-emlékkiállítás 1980) a regionális identitás újrateremtésének fontos eszközeivé váltak.

16 14 LANSTYÁK I. 2000. 156-157. pp. 15 L. Banícke múzeum Roznava. 1984. 3-11. pp. és a kötet további tanulmányait. Az alsóbb szintű intézményekre 1. uo. CSOBÁDI. J. 1984. 13-14. pp. 16 MAG Gy. 1994. 44. p. Okres Dunajská Streda - minulosf a prítomnosf. A Dunaszerdahelyi járás múltja és jelene. 1988. 163-164. pp. Múzeum v premenách Casu 1927-2002. 2002. 5. p. Studia Galanthensia 2000. No. 6. 69-79. p. (vö. az 1970-1999 közötti kiállítások áttekintését) CSOBÁDI, J. 1985. 18-20. pp. Új Mindenes Gyűjtemény 5. 1986. 60. p.