Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

IV. Kiállítások - Megyeri Anna: A haza bölcse, Zala büszkesége. (Kiállítás a kehidai Deák-kúriában.)

A haza bölcse, Zala büszkesége Kiállítás a kehidai Deák-kúriában Megyeri Anna Szép feladatot kaptam Ihász Istvántól: mutassam be Béres Katalin, a Göcseji Múzeum történész muzeológusa és a Nemzeti Múzeum tudományos munkatársa, Körmöczi Katalin, valamint az őket segítő belsőépítész Pataki Dóra együttműködésének eredményét, a Deákemlékév kicsit megkésett, ámde leginkább várt, szeretett gyermekét. Valóban, nagy érdeklődés előzte meg ezt a kiállítást, izgalommal követtük az épület átalakulását. Hiszen bontottunk mi ott már valamikor szebb napokat élt kiállítást, s rendeztünk kis kiállítást az egyetlen használható, kissé dohos teremben, primitív eszközökkel, fillérekből - hol volt akkor még a számítógép és a nemesmásolat. Most jobb lehetőségek adtak keretet a munkához - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának, a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásának köszönhetően minőségi anyagokkal, korszerű eszközökkel, nagyobb tudással sáfárkodhattak a rendezők. Körmöczi Katalin 1987-ben Kiegyezés 1867 címmel rendezett kiállításának előkészületei során kötelezte el magát Deák emlékének ápolása mellett, s vette kezdetét az a kutatómunka, amelynek összefoglalása az 1992-ben megjelent. Deák hagyatékát összegyűjtő, többszerzős kiváló kötet. Béres Katalin 2003-ban rendezett színvonalas, mindeddig egyedülálló gazdagságú, hosszas kutatómunkát igénylő időszaki kiállítást a Göcseji Múzeumban, melyet Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere nyitott meg szeptember 18-án. A Becsület és kötelesség - Deák Ferenc emlékezete címet viselő tárlat megismertetett bennünket a rendkívüli férfiú pályafutásának legfontosabb állomásaival, megidézte alakját, máig érvényes gondolatait. A címben szereplő elvekhez élete során mindvégig hü hazafi mellett az ember bemutatására is törekedett, megjelenítve családi-baráti kapcsolatait, kedvenc időtöltéseit, olvasmányait, az őt körülvevő tárgyi világot. A kiállítás elsősorban a zalai közgyűjteményekben - a Göcseji, a Balatoni, a Thúry György Múzeumban, a Helikon Kastélymúzeumban, a Zala Megyei Levéltárban, a Deák Ferenc Megyei Könyvtárban - található emlékanyagra épült, de szerepeltethettük a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumában őrzött Deák-hagyaték számos darabját, sőt a magángyűjtőknél, valamint Deák oldalági leszármazottainál fellelhető, személyhez köthető relikviákat is. Az előtérben Györgyi Alajos Deákról festett egészalakos képmása fogadott bennünket, melyet 1861-ben festett a zalaegerszegi vármegyeháza megrendelésére. Évek óta a városi közgyűlés termét díszítő festményt ez alkalomra restauráltatták. Itt mutattuk be Johann Clarot elefántcsontra festett, a fiatal Deák Ferenc arcvonásait őrző miniatűrjét, melyet a győri Xantus János Múzeum kölcsönzött a kiállítás idejére. A család történetével, iskolákkal, ifjúkori barátokkal foglalkozó részben láthattuk a Deák család címerét viselő ezüst cukortartót, valamint Deák Ferenc faragványait: egy szétszedhető és annál nehezebben összerakható fakockát, valamint a faragott botot, melyet Kisfaludy Sándornak, „Himfynek" ajándékozott 1830-ban. Ezek a visszaadandó, csak itt szerepeltethető tárgyak, eredeti metszetek, kőnyomatok, dokumentumok, valamint Deák életútjának helyszíneit végigkísérő nagyméretű színes fotográfiák adták e kiállítás különös szépségét és egyediségét. Az évfordulóra elkészültek a Deák életútját, politikai szerepvállalását új szempontok szerint összegző, elemző müvek. Különösen fontos volt számunkra a Molnár András és Körmöczi Katalin nevéhez fűződő emlékalbum (előkészítő munkáiban a múzeum részéről