Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

IV. Kiállítások - Kovács S. Tibor: A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi-kiállításai a szabadságharc kezdetének 300. évfordulója tiszteletére

A díszterem baloldali sarkában lévő vitrinben II. Rákóczi Ferenc sajátkezűleg faragott székét, valamint gyertyatartóit helyeztük cl. A fejedelme 1735. április 8-án halt meg. Végakaratának megfelelően szívét a grosbois-i kolostorban, míg testét édesanyja, Zrínyi Ilona mellett Konstantinápolyban helyezték örök nyugalomra. A 19. vitrinben láthattuk II. Rákóczi Ferenc halotti palástját. A Rákóczi-kultusz Thaly Kálmán (1839-1909) történész - „a nagyfejedelem hűséges íródeákja" - 1889. október 7-én Konstantinápoly Galata negyedében lévő Szent Benedek kolostorban találta meg II. Rákóczi Ferenc sírját. 1735-ban a fejedelem holttestét titokban szállították Konstantinápolyba és ott a jezsuiták rendházába vitték, majd eltemették édesanyja sírjába. A fejedelem kultusza már a 19. században kialakult, de igazából csak a század második felében teljesedett ki. A kultusz tetőpontja a fejedelem és társainak újratemetése volt 1906-ban. Szükséges megjegyezni, hogy a különböző politikai mozgalmak más és más céllal tűzték zászlajukra II. Rákóczi Ferenc nevét. Az 1970-es évektől a kultuszt fokozatosan a komoly tudományos munka váltotta fel, amely számos kiváló és tárgyilagos tanulmánykötetet eredményezett a szabadságharc történetéről. A 20. vitrinben helyeztük el az 1906: XX. törvénycikket, amely eltörölte a Rákóczit és bujdosótársait száműző 1715: XLIX. törvénycikket. Itt számos dokumentumot állítottunk ki az 1906-os kassai újratemetéssel kapcsolatban. Figyelmet érdemelt két ereklyetartó, amelyek II. Rákóczi Ferenc köntösének darabját, valamint Zrínyi Ilona koponyaszilánkját tartalmazzák. A fejedelem alakjával számos tajtékpipát díszítettek a 19. század végén és a 20. század elején. Az 1906-os újratemetéskor használt zászlószalagok és szablyák mellett a jeles eseményre emlékérmet is kiadtak. Figyelemre méltó volt az a babérlevél is, amely a fejedelem sírjától származott. A 21. vitrinbe egy apród díszruhát tettünk, amely II. Rákóczi Ferenc hamvainak kassai újratemetésére készült. A 22. vitrinben egy 1937-es országgyűlési koszorúszalag mellett számos 20. századi papír- és fémpénz volt látható a fejedelem portréjával, valamint jelentősebb történeti munkák szintén a 20. századból. A vitrinek felett 19. század végéről és 20. századból származó historizáló nyomatokat állítottunk ki. Végezetül álljon itt a fejedelem galatai sírkövének felirata: „Itt nyugszik II. Rákóczi Ferenc fejedelem, tizenkét éves korában édesanyjától elszakítva, az isteni gondviselés csodás rendezéséből, börtönökön, számkivetéseken és az élet különféle viszontagságain keresztül vezetve, itt nyugvó anyjának a halál által visszaadva, a nyugalmat, melyet életében nem ismert, az Úrban megtalálta." A kiállítást e sorok írójának irányításával Aczél Eszter, Basics Beatrix, Orgona Angelika és Szvitek Róbert rendezte. A Magyar Nemzeti Múzeum 1982-ben rendezett kiállítást a rodostói Rákóczi-házban. A kiállítás az eltelt idő miatt felújításra szorult, amelynek aktualitást adott a Rákóczi szabadságharc kezdetének 300. évfordulója is. Az előmunkálatokat Magyarországon végezték el a Magyar Nemzeti Múzeum kijelölt munkatársai és kiállításrendczö csoportja. 2003. május 30-június 8. között történt meg Szvitek Róbert és Hámori László vezetésével Rodostóban, a mintegy 400 m

2 alapterületű kiállítás felújítása. Az első teremben található egy koszorúk elhelyezésére kialakított fal. Ez a terem funkciójánál fogva a megemlékezést segíti, ezért a Rákóczi kultusz szellemében négy új tablót