Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

IV. Kiállítások - Kovács S. Tibor: A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi-kiállításai a szabadságharc kezdetének 300. évfordulója tiszteletére

A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi-kiállításai a szabadságharc kezdetének 300. évfordulója tiszteletére Kovács S. Tibor 2003-ban a Magyar Nemzeti Múzeum két nagy kiállítással, Budapesten a „Nemzetünkért öszvefogván...", míg Sárospatakon a „Rákócziak dicső kora" címen rendezett bemutatókat, valamint felújította a törökországi Rodostóban lévő Rákóczi-ház állandó kiállítását. Először a budapesti emlékkiállítás nyílt meg május 18-án a Magyar Nemzeti Múzeum Dísz- és kupolatermében. A kiállítás célja a Rákócziak és a Rákóczi-szabadságharc bemutatása volt a legutóbbi történeti kutatások tükrében, korhű tárgyakkal, de az átlag látogatónak szóló feliratokkal és installációval. Az emlékkiállítást a kupolaterembe lépve II. Rákóczi Ferenc Mányoki Ádám által festett portréja nyitotta meg, felette egy stilizált hadilobogón a kiállítás címe volt látható. A kupolateremben meg II. Rákóczi Ferencet ábrázoló 17-19. századi reprezentatív metszeteket, festményeket és mezzotintókat is elhelyeztünk. A Díszteremben bemutatott emlékkiállítás négy egységre tagozódott: I. A Rákóczi család és II. Rákóczi Ferenc gyermek- és ifjúkora. II. A Rákóczi-szabadságharc története. III. A Rákóczi-emigráció Lengyelországtól Rodostóig. IV. A Rákóczi-kultusz. A Rákóczi-család A közelmúltban felújított Díszteremben, közvetlenül a bejárat bal oldala melletti falon helyeztük el az árpási (Győr-Moson-Sopron megye) plébániatemplom „Szűz Mária, mint Magyarország Patrónája" című főoltárképet, amelyen az 1666-as évek magyarországi világi és egyházi méltóságai láthatóak. Az 1. vitrinben a Rákóczi-Báthory-Zrínyi családi örökség emlékeit láthattuk. II. Rákóczi György aranyozott ezüstből készült díszbuzogányát a debreceni Szegedi Márton készítette. Rákóczi László (1636-1664) szablyái különös figyelmet érdemelnek. Egyikük aranyozott ezüsttel borított, míg a másik egyszerű szereléssel bír, s ezért a korabeli megnevezése „paraszt szablya" volt díszítetlenségc miatt. Érdemes még megemlíteni Báthory Zsigmond (1572-1613) erdélyi fejedelem aranyozott bronz óráját és ezüst pecsétnyomóját. A 16—17. században a kor híres személyiségeiről számos rézmetszetet készítettek. Az erdélyi fejedelmek, valamint Zrínyi Miklós különösen kedveltek voltak Nyugat-Európában. A róluk kiadott kitűnő metszetekből is mutattunk itt be néhányat. Az /. vitrin fölött a díszterem falán I. Rákóczi György erdélyi fejedelmet ábrázoló 17. századi olajképet helyeztünk el. A fenti vitrin mellett egy kisebb enteriőr volt látható, ahol megcsodálhattuk a munkácsi vártcmplom harangját 1677-ből, valamint Báthory Zsófia fából faragott és festéssel ékesített halotti címerét 1681-ből. A Rákócziak munkácsi várában számos pompás nyerget és lótakarót őriztek. Egy 17. századi aranyozott ezüstveretekkel és ékkövekkel gazdagon kirakott lószerszámot stilizált bábun állítottunk ki. A háttérben ismeretlen 17. századi mester felnagyított rézmetszetét láthattuk, amely Munkács várát ábrázolja.