Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Veres Gábor: Turisztikai fejlesztések történelmi környezetben (Látogatóbarát beruházások az egri Dobó István Vármúzeumban)
Turisztikai fejlesztések történelmi környezetben Látogatóbarát beruházások az egri Dobó István Vármúzeumban Veres Gábor A közel félmillió látogatót fogadó intézmény évek óta Magyarország leglátogatottabb múzeuma. A folyamatosan megújuló tárlatokon munkatársaink a legújabb kutatási eredményeket, tárgyakat korszerű módszerekkel, látványosan igyekeznek az érdeklődőknek bemutatni. A statisztika jól tükrözi ezek hatását a vendégforgalomra. Sajátos, de egyúttal igen kedvező adottság, hogy az elmúlt évszázadokkal nemcsak a tárlatokon szembesülhet a látogató, hanem ezek környezete is történelmi: a közel négy hektáros erőd. A muzeológusokat már régóta foglalkoztatja, hogyan lehet a várat úgy bemutatni, hogy a tudományos, ismeretterjesztő szándékhoz élményszerűség is párosuljon. Az idegenforgalom egyre több szállal kapcsolódik a magyar múzeumokhoz. A turisztikai szakemberek azonban egészen más nézőpontból közelítenek a múzeumokban őrzött tárgyi és szellemi örökséghez. Sokszor könnyebben eladhatónak tartanak egy kétes valóságtartalmú, esetleg bizonyíthatóan valótlan történetet, legendát, mint a vitrinekben látható vas vagy cserép torzót. A történészek ehhez nem asszisztálhatnak, az idegenforgalom azonban fontos a múzeumoknak. A turizmus szélesebb körben eladható termékeket keres és kínál. Ugyanakkor turisták ismeretei igen különbözőek, jelentős részüknek csak minimális történelmi tudása van. A látogatóknak különböző szinteken kell, hogy fogódzókat adjunk a kiállítások megértéséhez. Az a vendég, aki tíz perc alatt végignéz egy ötszáz négyzetméteres tárlatot, valószínűleg nem szívesen teszi ki magát még egyszer egy ilyen megpróbáltatásnak. A történelmi környezet további segítséget adhat a tárgyak funkciójának és az életmódhoz kapcsolt szerepének megértéséhez. Ha a látogató felöltve tekinthet meg egy régi viseletet, vagy működés közben láthat, esetleg ki is próbálhat egy fegyvert, egészen máshogy tekint a töredékben fennmaradt műtárgyra és jobban megérti az arról közölt információkat. A történeti (néprajzi, irodalmi stb.) muzeológiára építve nagyon látványos és egyúttal valós alapokon nyugvó kínálatot teremthetünk, mint azt sok hazai múzeum példája is mutatja. Tapasztalataink szerint a turisztikai szakemberek is örömmel fogadják kezdeményezéseinket. A látogatóbarát, élményszerű környezet kialakítása azonban sokba kerül. Múzeumaink anyagi lehetőségei - Európai Uniós viszonylatban - igen szerénynek mondhatók, ugyanakkor szolgáltatásainkat egyre inkább a Nyugathoz mérik a látogatók. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázata, helyi önrésszel kiegészítve, több intézmény részére teremtett lehetőséget „látogatóbarát" beruházásokra. Az egri Dobó István Vármúzeumban az alábbi fejlesztések valósultak meg: Ï. Őrségváltás Az egri vár katonai hagyományai a püspökség alapításáig, Szent István koráig nyúlnak vissza, amelyek a tatárjárás után megépült kővárban, a 16. századi végvári harcokban teljesedtek ki. A várkapukat váltott őrség felügyelte, figyelte az ellenség hadmozdulatait. Az őrséget magyar és német katonák látták cl. A várvédők korabeli ruházatát és fegyverzetét ismertük,
