Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Balahó Zoltán: „... ez a gyönyörű búzatábla is a mienk, ez a szép major is a királyunké lett (Levelek a harctérről. Emlékezés a magyar katonára az I. világháború kitörésének 90. évfordulóján.)
„...ez a gyönyörű búzatábla is a mienk, ez a szép major is a királyunké lett..." Levelek a harctérről. Emlékezés a magyar katonára az I. világháború kitörésének 90. évfordulóján Balahó Zoltán A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tárának Iratgyűjteménye jó néhány írott emléket őriz az I. világháború négy hosszú esztendejéről, valamint a hadifogságba kerültek viszontagságairól. 1 A három, majd négy fronton küzdő magyar katonák hazaküldött sorait elsősorban a csaták szüneteiben írt szűkszavú tábori levelezőlapok, a rövidebb-hosszabb levelek, valamint néhány gondosan vezetett, rajzokkal és térképmellékletekkel illusztrált napló őrizte meg. A frontlevelek közül Dr. Varga Lajos a magyar királyi dési 32. honvéd gyalogezred 2 hadnagyának, mintegy 17 darab levelét 3 dolgoztam fel, hogy rajtuk keresztül bemutassam a lövészárkok „lakóinak' 1 (nem)mindennapi életét. Mindegyik levél címzettje Apáthy István 4 , a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem zoológusa és biológia tanára volt, aki 1890-től a zoológia tanszék tanáraként sokat tett az intézet modernizálásáéit. Tervei alapján készült el 1909-ben az új Állattani Intézet, benne a sok ezer tételt számláló Állattárral, valamint az első kolozsvári diákotthon és étkezde. Az idegszövettani kutatásairól ismertté vált professzor a századfordulótól kezdve egyre többet foglalkozott a társadalomtudomány müvelésével és Erdély politikai közéletének formálásával. Az Erdélyt megszálló román hatóságok elől Szegedre menekített egyetem újjászervezéséből is derekasan kivette a részét. Apáthy válaszlevelei sajnos nincsenek meg és valószínűleg az egykori tanítvány Varga Lajos levelei sem teljesek, ráadásul a bennük papírra vetett gondolatok, beszámolók, észrevételek sem adják vissza a hadi események percre pontos menetét, de arra mindenképpen jók, hogy az érdekesebb részletek felidézésével kiemeljünk az ismeretlenség homályából egy katonát, ami által tovább csökkenthető a név szerint nem ismert magyar hősök népes tábora. A szóban forgó levelek feltehetően közvetlenül a háború után kerültek a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi Könyvtára által összegyűjtött világháborús emlékanyagok közé, és feltehetően magától Apáthy Istvántól származnak. A 17 levél és a hozzájuk tartozó 14 boríték, több más I. világháborús tábori levelezőlappal cs levéllel együtt, 1999-ben került elő a múzeum egyik régészeti raktárából, és ezt követően lettek elhelyezve az Iratgyüjteményben. Magáról a leveleket szépírással megfogalmazó Varga Lajosról nincsenek életrajzi ismereteink, a levelekből csupán annyit lehet kihámozni, hogy a háború 1 BALAHÓ Zoltán: Az Irat-. Igazolvány- cs Oklevél Gyűjtemény. In.: A 200 éves Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményei. Szerk.: Pintér János Bp., 2002. 641-647 pp. 2 A Magyar Honvédség (1868 és 1918 között) a Monarchia haderejének a második vonalát alkotta, feladata a közös hadsereg támogatása és a belvédelem volt. Csak szárazföldi haderőnemböl állt. A 32. honvéd gyalogezredből a dési békehelyőrségüt 1912-ben, utolsóként alapították. 3 Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tár, Iratgyűjtemény, Ltsz.: 99. 33. 1-31. 4 itj. Apáthy István (1863-1922): előbb az Új párt ( 1904-1913). majd a Függetlenségi Párt (1913-1918) kolozsvári vezető egyénisége. Kelet-Magyarország fökormánybiztosa (1918. dec. 7-1919. jan. 15.). A Kolozsvárt megszálló románok elfogták és mint lázadót és felségsértőt halálra, majd 5 év börtönre ítélték, mígnem 1920 augusztusában a bukaresti katonai törvényszék felmentette a vádak alól és Magyarországra toloncolták.
