Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Bálint Ákos: A Nemzeti Digitális Adattár koncepciója

őriz és tesz elérhetővé. Feladata, hogy facilitálja különböző tartalmak digitalizálását és elérhetővé tételét. Ennek érdekében az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) egységes keretrendszert biztosít, szabványokat dolgoz ki, illetve biztosítja a metaadatbázis karbantartásának keret- és eszközrendszerét. A tartalmak gazdái továbbra is maguk gondozzák, és fejlesztik saját anyagukat, azt céljaik és közönségük számára megfelelő formában teszik közzé. A tartalomfejlesztések finanszírozói saját prioritásaiknak megfelelően, saját támogatási rendszerükben választják ki a digitalizálandó tartalmakat. Az NDA-hoz való csatlakozással mind a finanszírozók, mind a tartalomgondozók egy kölcsönös előnyökön alapuló hálózat részévé válnak, amely integrációs jellegénél fogva jelentős hozzáadott értéket teremt. A keretrendszer lehetőséget teremt arra, hogy egységes, kereshető rendszerben váljanak elérhetővé a közpénzekből támogatott digitalizáló és a digitalizált információkat tudássá formáló, „tartalomelosztó" szervezetek által létrehozott tartalmak. 4. Az NDA-n elérhető tartalmak és azok bővülése Már ma is rengeteg hasznos adat érhető el a magyar neten a különféle kezdeményezések jóvoltából. Az NDA indulásakor első feladata a különféle kulturális és más, közérdeklődésre számot tartó tartalmak integrációja. Következő lépésben ezek létrejöttét és rendszerbe illesztését tűzi célul. Az NDA tartalma, hasonlóan az internet tartalmához nem lehet egy tárca vagy akár egy bizottság döntési kompetenciájába utalt kérdés. Például, ahogyan az offline világban is számtalan finanszírozója lehet egy rendezvénynek (állami szerv, egyház, szakmai közösség, civilszervezet, üzleti szervezet, stb.) itt is számtalan finanszírozója lehet egy-egy tartalomfejlesztési projektnek. így a kellő erőforrásokkal rendelkező intézmények saját prioritásuknak megfelelően fejleszthetnek tartalmat az NDA rendszerérc. Azonban, mivel költségvetési pénzekből áll fel a rendszer, fontos a kormányzat számára kiemelt célokat és célcsoportokat előnyben részesíteni. Az online tartalmak legnagyobb potenciális felhasználói körét a SuliNet felhasználói jelentik, ezért fontos, hogy elsőként az oktatásban is hasznosítható - tág értelemben vett - kulturális tartalmak kerüljenek be a rendszerbe. Milyen jellegű intézményekre, illetve tartalmakra számíthat az NDA? - országos, megyei, városi, egyetemi, egyházi, intézményi stb. könyvtárak - országos, megyei, városi, egyházi levéltárak - múzeumok, szakmúzeumok, egyházi, intézményi gyűjtemények - film-, tévé- és rádióarchívumok, Nemzeti Audiovizuális Archívum - hírarchívumok, hírszerkesztőségek - nyomtatott médiumok archívumai (sajtóarchívumok, kiadók) - statisztikai adatok, ágazati, egyéb (pl. vám) statisztikák - társadalomtudományi kutatások adattára -magyares magyar vonatkozású szabványleírások, szabadalmak, ajánlások stb. adatbázisai - közszféra adatvagyona (tanulmányok, piackutatások, jelentések, jogszabályok stb.) - interneten megjelent magyar nyelvű tartalmak (és változásaik - internet időgép) - egyéb közérdeklődésre számot tartó gyűjtemények (egyesületi, magán, vállalati stb.) - online kulturális tartalomszolgáltatók anyagai - magyar fejlesztésű szabad szoftverek. Indulásakor az adatgazdák önként csatlakozhatnak a rendszerhez. A próbaüzem alatt korlátozni kell a résztvevők számát, hogy a kialakítás közben rugalmas maradhasson a struk-