Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)

Módszertan - műhely - közlemények - Fürészné Molnár Anikó: Ipari skanzen Tatabányán

séget az első akna kapuzatának rekonstrukciójával, a szabadtéri gépparkol, a nyári kortárs képzőművészeti táborok lakó- és műhelyhátterét, valamint felépült a Szabadtéri Bányászati Múzeumot skanzenné alakító két régi kolóniaház. Az épületekben az évek során elkészült 24 állandó kiállítás és számos időszaki kiállítás. A múzeum kialakításánál az egykori „öreg" XV-ös akna minden fontosabb külszíni létesítménye eredeti állapotában maradt meg, így a látogató már belépésekor képet kap egy bányaüzem külszínéről (1. kép). A bejárati kapu az akna eredeti főbejárata. A bejárattól balra található az egykori fürdő, ma modern képzőművészeti táborok és a Lois Viktor hangszerszobrait „Hangfürdő" címmel bemutató állandó kiállítás színhelye. Mögötte magasodik a bánya víztornya, előtte pedig az egykori irodaépület. Az irodaépület volt a munkahelye az üzem műszaki-gazdasági vezetésének, itt végezték irodai munkájukat az aknászok, főaknászok, bányamérők, geológusok, itt volt az üzemiroda, ahol a dolgozók ügyes-bajos dolgaikat intézték. Ma ezek a helyiségek adnak otthont az állandó és időszaki kiállítások egy részének. Az irodaépületben az eredetihez hasonlóan berendezve láthatunk egy üzemvezetői irodát, bányamérnökséget a térképasztallal, az ott használt eszközökkel és műszerekkel. Sajátos hangulatot áraszt az egykori felolvasó (faléz) is, ahol az aknászok osztották ki a napi feladatokat a bányászoknak a leszállás előtt. A lámpakamrában - ahol valamikor a bányamunkához nélkülözhetetlen lámpákat vették magukhoz a bányászok - ma a tatabányai erőmű történetét bemutató kiállítás tekinthető meg. A volt irodaépületben még számtalan, a 100 éves tatai szénmedence történetével foglalkozó kiállítás látható, többek között ásványés kőzettár az épület pincéjében. Az iroda előtti területen a többi bányához hasonló kis park található emlékoszloppal és szökőkúttal. A bejárati út túloldalán a múzeum létesítésekor alakítottak ki emlékparkot, ahol a többi bánya udvarán állt egykori emlékműveket helyezték el. A régi ács-, villamos-, lakatos-, kovácsműhelyek közül ma csak a kovácsműhely látható régi formájában, a többit a múzeum használja saját műhelyként, illetve raktárak céljára. /. kép: Az egykori XV-ös akna a volt irodaépület és az ipari műemlék aknatorony felől (2002). Fotó: Dallas István