Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)

Tanulmányok - Baják László: A halotti címerek történetéhez

szöveggel látták el. A magyar nyelvű felirat a század elején már gyakori, a század végén pedig szinte kizárólagos. Jellemző módon a század eleji Festetics-címer felirata még két részre tagolódik, a másik kettőnél pedig egészében a címer alá került. A leírás harmadik eleme a címer heraldikai leírása. A Festetics-címerben a sisakdíszt rangkorona helyettesíti, a Lónyay- és a Nyáry-címerben rangkoronát, sisakdíszt és pajzstartókat egyaránt találunk. A rangkorona és a sisakdísz együttes használata heraldikailag vitatható, szervetlen forma. A hibrid megoldást talán az magyarázza, hogy mind a Nyáryak bárói címe, mind Lónyay Elemér grófi címe viszonylag új keletű volt, így ennek jelzését a család fontosnak vélte. A Lónyay-eímerhez ezen kívül a magyar heraldikában kissé szokatlan módon még csatakiáltás (devisa) is tartozik. A „megjegyzések" a leírás sorrendjében fűz magyarázatokat, kiegészítéseket a halotti címerhez. Itt kerülnek közlésre a család eredetére, leszármazására, rangemeléseire, előnevére vonatkozó fontosabb adatok. Jelen esetben három arisztokrata családról van szó. Ennek az oka nem az, hogy az arisztokrata családok jobban kedvelték a műfajt, hanem inkább az, hogy arisztokrácia halotti címereinek fennmaradási esélye több oknál fogva nagyobb volt. A rangosabb temetésekre, pl. nagyobb számban készültek címerek. A megjegyzésekben ezután az elhunyt személyes, valamint az archontológiai (tisztségviselést felsoroló) adatai, illetve a halotti címer adatainak értelmezése, kronológiai elhelyezése következik. Festetics Ignác katona volt és földbirtokos, Lónyay gazdasági szakember és politikus, Nyáry pedig elsősorban tudós, bár jogot végzett és katonáskodott is. Nyáry és Lónyay református, Festetics pedig katolikus volt, ami jelzi, hogy a vallási hovatartozás érdemben nem befolyásolta a címerhasználatot. Lónyay Menyhért, mint Magyarország negyedik miniszterelnöke és az MTA elnöke, valamint Nyáry Albert, aki Kossuth és Garibaldi századosa, akadémikus, a magyar heraldika egyik megalapítója, kiemelkedő fontosságú személyiségek, így a temetési címerük egyben történeti ereklyetárgy is. A halotti címerek a család ellenőrzése mellett készültek, tehát az adatai általában megbízhatóak. Ebben az esetben, pl. Festetics halálának és Nyáry Albert születésének dátumát pontosíthatjuk segítségével. A megjegyzések záró része a címerre, a címer eredetére, a címerábrázolás sajátosságaira vonatkozik. A nyáregyházi Nyáryak címerében, pl. a fekvő oroszlán heraldikai ritkaságnak számít. A halotti címerek leírása 1.) Tolnai gróf Festetics Ignác (1. kép) (Sopron, 1761. VII. 30. - 1826. VI. 22.) 70x51 cm nagyságú papírlapra temperával festett címer, és nyomtatott szöveg. L. sz.: 99. 132. 1 /KE'(kéziratos emlék) A címer felirata: A címer fölött: Méltóságos Tolnai Gróf Festetits Ignátz Ö Nagysága A Nemes Magyar Felkelő Seregnek Ezeredesse, Tsászári Királyi valóságos Kamarás. A címer alatt: Született 1761-dik Esztendőben Júliusnak 30-dik napján. Megholt 1826dik Esztendőben Júniusnak 22 dik napján. A címer leírása: Háromszögpajzs kék mezejében, lebegő arany koronán, egymással szemben ágaskodó két kélfarkú arany oroszlán kardot emel. A pajzson grófi korona van. Megjegyzések A turopoljei (Zágráb vidéki) eredetű Festetics család II. Mátyástól kapott nemességet. Tolna mezővárosát a 17. században Festetics Pál felesége Bornemissza Anna révén szerezték, de a