Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)

Tanulmányok - Szalipszki Péter: Abaúj-Torna vármegye településszerkezete és településhierarchiája az 1850-es évek elején

pedig mindössze 8. Megállapítható ez alapján, hogy területünkön legjellemzőbbek a 301-500 közötti lakosszámú falvak, majdnem azonos számban találunk 100-300 közötti és 501-300 közötti lakosszámú falvakat, míg a 700 fölötti lakosszámú falvak előfordulása ritkának mondható. Abaúj-Torna vármegye mezővárosai Mint már korábban említettük, 13 mezővárossal számolhatunk 1851-ben Abaúj-Torna megyében, ezek pedig a következők dél felől észak felé haladva: Szikszó, Aszaló, Szántó (1873-tól Abaújszántó), Forró, Bodó-Kó-Váralj a (1905-től Boldogkőváralja), Göncz (1873tól Gönc), Enyiczke (1873-tól Enyicke, ma Fianiska), Nagy-Ida (1873-tól Nagyida, ma Vel'ká Ida), Szepsi (ma Moldava nad Bodvou), Torna (ma Turnianske Podhradie), Jászó (ma Jasov), Alsó-Menczenzéf és Felső-Menczenzéf (1905-től az egyesült két település neve Menczenzéf, ma Medzev).6 E rövid névváltozási áttekintés után jelzem, hogy az elemzés során az éppen tárgyalt korban használatos elnevezéseket alkalmazom. A mezővárosok sorszámának megállapításához szintén a népességszámot használjuk, de (csökkenő) sorrendben, nem úgy, mint a falvak esetében, hiszen a 13 település már könnyen átlátható és jobbnak tűnik, ha a sorszámok ezúttal inkább oppidumaink értéksorrendjére utalnak. A mezővárosokra vonatkozó táblázatunk oszlopainak jelentései a következők: I. A mezőváros lakosszám által meghatározott sorszáma; II. A mezőváros neve; (Itt a mezővárosok nevei alatt közöljük, hogy Fényes Elek geográfiai szótárának melyik kötetéből és hányadik oldalról származnak az adatok.) III. A mezőváros lakóinak száma; IV. A mezőváros adottságai, jellemzői. I. II. III. IV. 1 Göncz F.E.M.G.Sz. II. köt. 55. 4927 Népes magyar mezőváros, Kassához délre 4 mfd-nyire, közel a Flemádhoz. Kath., ref. anyaszentegyház. Synagóga. Fürdőintézet. Határa nag}', s első osztálybeli. Szántóföldjei, rétjei termékenyek. Roppant szőlőhegye a hegyaljaihoz hasonló bort terem. Gyümölcse, kivált cseresznyéje sok és híres. Vásárai erősen látogattatnak. Van itt egy omladozott vár is .. .a lakosok szép kiváltságokkal bírnak 2 Szántó F.E.M.G.Sz. IV. köt. 63. 4467 Tokajhoz 2 mfd-nyire római és görög kath., evang., ref. anyaszentegyházak. Zsinagóga. Nemesi szabad cúriák. Határa tágas és termékeny. Dohányt termeszt, erdeje derék, nagy kiterjedésű szőlőhegye a Hegyaljához számíttatik, s ezért bora tokaji név alatt kél el. 26 A névváltozásokat Borsod-Abaúj-Zemplén Megye történeti helységnévtára 1870-83 (összeállította: Hőgye Isván, Seresné Szegőfi Anna, Tóth Péter) Miskolc, 1983. adatai alapján közöjük.