Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)

Tanulmányok - Szalipszki Péter: Abaúj-Torna vármegye településszerkezete és településhierarchiája az 1850-es évek elején

helyzetűnek, mert Fényes Elek eképp jellemzi: a Hernád bal partján, igen gyönyörű vidéken (fekszik)... A kassaiak ide gyakran kijárnak mulatni."

19 A 18. sorszámú Garbócz kedvező megítélésének oka az, hogy „Az Osván malma van, s ugyan ennek mentiben kövér rétekkel bír. Ref. sz.-egyház."

20 A klasszikus, de kedvezőtlen helyzetű falvak közé részint olyanokat soroltunk, amelyeket Fényes Elek nem méltat ismertetésre - György, Uj-Szállás, Baska, Czekeháza, Felső-Hutka, Bogdány, Felső-Kéked, Felsö-Olcsvár, Pereese, AlsóGagy, Gönyő, Haraszti -, részint pedig olyanokat, amelyek jellemzése rossz adottságokról tudósít, ezen falvak településhierarchiában elfoglalt helye nyilván kisebb értékű, mint azt népességük alapján gondolhatnánk. Ilyenek: (Torna-)Szcnt-András, Regéczi Háromhuta, Szilicze, (Alsó- és Felső-)Tőkés, (Bodó-Kö-)Újfalu és Perény. Lássunk azonban néhány példát a kedvező adottságú falvakra is! Bologd - „Földei síkon feküsznek s termékenyek. 3 kerekű malom az Ósva vizén kása és kendertőrővel."

21 Gibárth - „... igen gyönyörű vidéken. Ref. Szentegyház. Híd a Hernádon. Szép urasági lakházak. Szántó földei termékenyek; rétjei kétszer kaszáihatók; erdeje nem nagy."

22 Garadna „Görög kath. templom. Vendégfogadó. Földe, erdeje szőleje jó."

23 Végül emeljünk ki néhány települést a falvak listájából, melyeket adottságaik miatt a mezővárosközeli helyzetű csoportba soroltunk! Sacza - „Kath. paroch. templom. Ekesiti ezen helységet a földes uraság, t. i. Semsey Lajos k. kamarás szép izlésű kastélya s pompás angol kertje, egy üvegházzal, méhes színnel, s 3 csatorna által összeköttetett kis tócskával. Van itt továbbá derék veteményes-kert, emeletes plébánia, kórház, 2 három kerekű malom, pálinkafőző ház, sok és szép gazdasági épület. A hat szakaszos váltógazdaság kitűnő haszonnal űzetik; a juhok egyátaljában megnemesitettek, s az erdő rendes vágásokra van felosztva."

24 A 807 lakosú Alsó-Mislye leírt adottságai szintén igen kedvezőek, ez indokolja mezővárosközeli helyzetű minősítését. ,,1 latárja sok javakkal megáldott: van termékeny szántóföldje és rétje; az Osva, Tarcza, Hernád vizeiben jó halászata; a Tarczán három, a Hernádon négykerekű malma, kása és kender-törővel; 2 vendégfogadója; sör és pálinkaháza."

25 Nem véletlen, hogy a község később járási székhellyé emelkedik. A mezővárosközcli helyzetű falvak közé soroltuk még Bárcát vendégfogadói, fürdőintézete, több korcsmája miatt, Telkibányát arany, ezüst vasbányái, ásványos vize és fürdőintézete miatt, Csecset vendégfogadója, Szinnát sok korcsmája, bő termékenységi! szántóföldei, Gözncz-Ruszkát első osztálybeli, termékeny határa, jó bora, malma és a hegyaljai országúiban lévő helyzete miatt. E településhierarchiai vizsgálatban - mint kitűnhetett - a demográfiai bázist csak viszonyítási alapnak tekintjük, de azért szükségesnek tartjuk a falvak lakosszámának átlagát megadni, hiszen ez a későbbiek szempontjából is mértékadó adat. Ezek szerint Abaúj-Torna vármegye 258 falvát 1851-ben 143 086-an lakták, ez azt jelenti, hogy falvaink átlagnépessége 554,6, megközelítőleg 555 főben állapítható meg. Ez persze nem azt jelenti, hogy területünkön az e körüli (555±100) lakosszámú falvak (ezek száma egyébként 66) lennének abszolút többségben, mert ha a lakosszám szerint 200-as mezökre osztjuk a felsorolásunkban szereplő falvakat, azt tapasztaljuk, hogy a 100-300 közötti lakosszámú falvak száma 55 (ideszámítjuk az egyetlen 100 alatti, 84 lakossal bíró Szaticskát is); a 301-500 közötti lakosszámú falvak száma 84; az 501-700 közötti lakosszámú falvak száma 58; a 701-900 közötti lakosszámú falvak száma 24; a 901-1100 közötti lakosszámú falvak száma 15; az 1101-1300 közötti lakosszámú falvak száma 14; az 1301 feletti lakosszámú falvak száma 19 FÉNYES E. 1851. 1. köt. 35. p. 20 FÉNYES E. 1851 II. köt. 37. p. 21 FÉNYES E. 1851. köt. 152. p. 22 FÉNYESE. 1851. 11. köt. 47. p. 23 FÉNYES E. 1851. 11. köt. 37. p. 24 FÉNYES E. 1851. IV. köt. 3. p. 25 FÉNYES E. 1851. III. köt. 105. p.