Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)

Módszertan - műhely - közlemények - V. Szathmári Ibolya: Száz éves a debreceni Déri Múzeum

/. kép: A Déri Múzeum 1930-ban megnyílt épülete, tervezte .-Györgyi Dénes és Münnich Aladár. Fotó: Lukács Tihamér tudatos gyűjtőmunka eredményeként jött létre, magába foglalva a Kárpát medencében élő népek, népcsoportok életére, kultúrájára jellemző sajátos és különleges díszítésű tárgyakat. A nagy ritkaságszámba menő, pótolhatatlan, különleges egyedi értékeket is tartalmazó gyűjteményt Debrecen városa önálló múzeumban, a Déri György Néprajzi Múzeumban mulatta be 1941. szeptember l-jétől a Déri Múzeum mellett lévő egykori Gazdasági Akadémia épületében. Sajnos Debrecen második múzeuma nem élhette sokáig a maga önálló életét. A kiállításnak helyet adó épületet 1949-ben iskolai célokra át kellett adni, így a lebontott kiállítás a Déri Múzeum központi épületébe, annak raktáraiba került. Helyszűke miatt ezt a páratlan gyűjteményt azóta csupán időszaki kiállításokon láthatja az érdeklődő közönség. Déri Frigyes és Déri György adományait követően még további, igen jelentős hagyatékok kerültek a Déri Múzeumba: 1982-ben Déri Györgyné (1897-1982), majd 1992-ben Szomolányi Elemér (1909-1992) felajánlásai gyarapították tovább elsősorban a múzeum képző- és iparművészeti gyűjteményeit. Sajnálatos, hogy helyhiány miatt az utóbbi adomány különleges értékű 17-19. századi ötvöstárgyait, szelencéit, miniatűr festményeit, keleti szőnyegeit, bútorait is csak időszakos kiállításokon mutathatjuk be a látogatóknak. A debreceni múzeum számára a kissé megkésett alapításából eredően úgyszólván a kezdetektől fogva semmiféle hátrány nem mutatkozott, ellenkezőleg, igen előkelő helyet vívott ki magának az ország múzeumai között. Köszönhető mindez a „nagy elődök", a múzeum mindenkori, kiváló munkatársai szisztematikus gyűjtő-, kutató- és feldolgozó munkájának és mindazoknak a páratlan adományoknak, hagyatékoknak, melyek az alapítástól kezdődően végig kísérték a múzeum eddigi történetét. A Debrecen és környékét jelentő kezdeti gyűjtőköre, a trianoni békeszerződést követően, majd méginkább az 1960-as évektől, a megyei múzeumi szervezet kialakításával kiterjedt a Hajdúság, a Hortobágy, a Tisza mente, a Bihar, a Sárrét, az Érmellék vidékeire és a Nyírség szélére is, helytörténeti gyűjteményeken túlmulató hagyatékai gyarapítása révén pedig a Kárpát medence egészére is.