Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)

Módszertan - műhely - közlemények - Bartha Eva: III. Országos Történész Muzeológus Konferencia (Pécsvárad, 2002. szeptember 4-6.)

A közgyűlést követő esti fogadáson Zsáli János polgármester köszöntötte a vendéglátók nevében a konferencia résztvevőit. Büszkén szólt a hegyek aljában meghúzódó város történelmi múltjáról, a hagyományok felelevenítéséről, turisztikai vonzerejéről, a megyében betöltött szerepéről. A második napon a konferencia első előadójaként Vígh Annamária a történeti muzeológia általános helyzetét tekintette át az éves munkajelentések, munkatervek tükrében. A 2000 januárjában megfogalmazott új szempontrendszer biztos fogódzói adott a feladatok megfogalmazásához, alkalmas a következtetések levonására. Ennek szemszögéből vizsgálta az. országos és megyei múzeumok tevékenységét. Fűrészné Molnár Anikó (Tatabányai Múzeum), a történeti muzeológia vezető szakfelügyelője, vizsgálati eredményeit összegezte. A 2001-ben megkezdett munka során a meglátogatott intézményekben az általános helyzetképen túl vizsgálták a gyűjteménygyarapítás, a nyilvántartás, a műtárgyvédelem és raktározás helyzetét, a tudományos feldolgozó és publikációs tevékenységet, a kiállítások tematikáját, fennállásának időtartamát. Mindezek sommázatából fogalmazták meg észrevételeiket mind a fenntartók, mind a muzeológusok számára. Bencze Géza (Országos Műszaki Múzeum), vezető szakfelügyelő, az országos műszaki múzeumi szakfelügyelet tapasztalatait összegezte. A hozzájuk tartozó hetvenhét intézményből tizenhárom látogatásának zárójelentését készítették el. Vizsgálódásaik sorába ezúttal azokat az állami, vállalati és magánmúzeumokat illesztették, amelyeknél problémák merültek fel - tapasztalataikat ezek alapján összegezte. Veres László (Herman Ottó Múzuem, Miskolc) a portré, a festmény történeti forrásértékéről adott izgalmas történeti áttekintést, feltárva azokat a lehetőségeket, amelyek a muzeológia legkülönbözőbb területein is segítséget adnak a tudományos meghatározáshoz, következtetések levonásához, megállapításokhoz. Cs. Lengyel Beatrix (Magyar Nemzeti Múzeum) a fotó felhasználásának sokrétűségét elemezte, amely a festményekhez, grafikai portrékhoz hasonlóan igen gazdag tárháza a történeti kutatásnak, melynek módszertana mára kialakult, tematikája igen gazdag, ezért minden aspektusból szükséges vizsgálni, datálni. Tóth Péter (Laezkó Dezső Múzeum, Veszprém) a néprajzi és történeti muzeológia elmosódó határaiból, az emlékezet és történelem egymásra hatásáról fejtette ki gondolatait. Ezt követően az „Év Múzeuma" 2001. évi pályázatának nyertesei - Merva Mária (Gödöllői Városi Múzeum) és Kaján Imre (Duna Múzeum, Esztergom) - mutatták be múzeumuk szakmai munkáját, a számítógépes adatfeldolgozás tapasztalatait. Végezetül Kaján Imre, az esztergomi Duna Múzeum igazgatója felajánlotta, hogy az általa vezetett intézmény megrendezi a jövő évi történész-muzeológus konferenciát. A bejelentést a jelenlevők egyhangúan elfogadták. A délutáni program egyik fénypontja a mecseknádasdi „kitérő" volt, ahol bepillantást nyertünk egy jeles polihisztor - Fülep Lajos - gazdag életútjába, a tevékenysége által felvirágoztatott kis hegyi falu életébe. A villányi kirándulás pedig ismét erről győzött meg bennünket, hogy a hagyományok újjáélesztése, ápolása csodákra képes a szőlészet-borászat területén is. A konferencia rendkívül jól sikerült, a gazdag témakínálatból mindenki érdeklődésének megfelelően meríthetett. Érdeklődéssel várjuk a 2003. évi esztergomi szakmai fórumot.