Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)

Tanulmányok - Szalipszki Péter: Abaúj-Torna vármegye településszerkezete és településhierarchiája az 1850-es évek elején

magyarázatul a tokaji kereskedelmében betöltött (a görög és örmény kereskedőktől elhódított) vezető szerepük szolgál. Természetesen van zsinagógájuk is, de Szántó abban is egyedülálló, hogy mind a négy keresztyén felekezet rendelkezik itt anyaszentegyházzal. A harmadik helyen álló Szikszó, Abaúj-Torna vármegye déli kapuja. Érdekes dolog, hogy - mai mértékegységet használva - Miskolchoz mindössze 20 km-re, Kassához 70 kmre fekszik, mégis viszonyítási pontként Kassa van megadva. Népességszám alapján meghatározott sorszámát megerősíti jellemzése is. Az, hogy római katolikus, református anyatemplomokkal, zsinagógával rendelkezik. Ez és mezőgazdálkodásának kedvező lehetőségei egy nagyfalu jellemzésénél is előfordulhatnának, azonban vendégfogadói, postaállomása, nevezetes vásárai a forgalomban betöltölt jelentékeny szerepére, számos mesterembere pedig környezetéhez képest eltérő társadalmi szerkezetére utal. Alsó-Meczenzéf 4. helyéről már tettünk említést, úgy véljük, hogy szűkszavú jellemzése nem indokolja hátrébb sorolását, hiszen a Felső-Meczenzéfről írtak sokban vonatkoznak a másik német mezővárosra is. A leírás eltérő társadalmi szerkezetére és egy egészen egyedi iparosodott, vállalkozó településre utal. Postahivatala is a forgalomban betöltött meglehetős szerepére enged következtetni. Az 5. helyen szereplő Szepsit a mezőgazdálkodás kedvező lehetőségén túl jellemzi környezetétől eltérő társadalmi szerkezete (többnyire mesteremberek lakják) és néhány ugyancsak kedvező vonás, melyek közül most - mint legfontosabbakat - a gyógyszertárát, 3 malmát és híres vásárait emeljük ki. Indokolt tehát ezek alapján 5. helyezését megtartani. A 6. helyen szereplő Torna jellemzéséből malmát, „fördő-intézetét", vendégfogadójót, népes országos vásárait, kedvező mezőgazdálkodási lehetőségeit érdemes újra felidézni. Időszakunkban már nincs semmi jelentősége a városfunkciók szempontjából puszta várának, van viszont középfokú közigazgatási funkciójának - erre vármegyeházának említése utal -, mely funkció a többiekkel kiegészítve már feltétlenül megemelné a népességszám alapján megállapított helyét a mezővárosok rangsorában. A megyék egyesítése után azonban nincs jelentősége a megyeháznak, hiszen a székhely Kassa, tehát nincs miért módosítani a 6. helyén. Felső-Meczenzéf 7. helye sem kétséges. Ezt a német mezővárost is környezetétől teljesen eltérő társadalmi szerkezete és alapvetően más jellegű gazdasági tevékenysége különbözteti meg, emeli ki a környező falvak táborából. Nagy-Ida a mezővárosok rangsorában a 8. helyen szerepel. Római katolikus és református anyaegyháza van, kedvező adottságai a mezőgazdálkodáshoz, melynek általános jelentőségét növeli Csáky gróf példás, igényes gazdálkodása. Ez nyilván hatással van a település életére is. 1 lires vásárai a forgalomban betöltött szerepére utalnak. Forró 9. helyét termékeny határán túl elsősorban egy épületében, a Kakas Csárdában működő vendégfogadója és postaállomása teszi megkérdőjelezhetetlenné, sőt ezek a tényezők inkább Nagy-Idával egy sorba helyezik, mint utána sorolják, de ezek alapján azért azt sem tartjuk indokoltnak, hogy a „cigányok mezővárosa" elé kerüljön. Az áttekinthetőség kedvéért szükségesnek tartottuk, hogy minden mezőváros kapjon egy sorszámot a rangsoroláskor, de valójában Jászót is Nagy-Ida és Forró azonos szintjére tehetjük jellemzése alapján, hiszen kéttornyú temploma nem egyszerű anyatemplom, hanem nagy hatókörű egyházi és kulturális centrum. Indokolja még az előbbi mezővárosok szintjére emelését márványbányászata és vásárai is. Úgy véljük, az előző három mezőváros jellemzése is alátámasztotta, hogy a csupán mezőgazdálkodásának kedvező feltételeivel, és két anyatemplomával jellemzett Aszaló a mezővárosi rangsor 11. helyére került. Ilyen „mutatókkal" nem egy klasszikus helyzetű falu is rendelkezett. Szikszó közelsége nem is nagyon tette lehetővé, hogy nagyobb mérvű ipari tevékenységre lehetőséget biztosító természeti adottságok híján Aszaló valami különös mezővárosi jegyre szert tehessen. Mindezért nem tartjuk eltúlzottnak Aszalót faluközeli helyzetű mezővárosnak nevezni.