Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)

Tanulmányok - Szalipszki Péter: Abaúj-Torna vármegye településszerkezete és településhierarchiája az 1850-es évek elején

állapítását: 1 - pusztaközeli helyzetű falvak; 2 - klasszikus helyzetű és funkciójú falvak; 3 - tnezövárosközeli helyzetű falvak.

16 Az 1. kategóriába tartozónak azokat a csekély lakosszámú kis falvakat tekintjük, amelyek másik község filiáléi, és szerzőnk adottságaikat - mint legtöbbször a puszták esetében - nem jellemzi. Nem ismerteti, mi az olt lakók megélhetésének forrása. Arra következtethetünk ebből, hogy az ezekben a falvakban lakók létfeltételeit döntően egyetlen tevékenységi forma, általában a nagyobb falvakéhoz képest kedvezőtlenebb adottságú mezőgazdálkodás, annak is döntően egyetlen ágazata biztosítja. A 2. kategóriába tartozó falvakra általában 300-600 lakos, kedvező adottságú mezőés/vagy erdőgazdálkodás, valamilyen anya és/vagy leányszentegyház léte jellemző. Kiegészíthetik létalapjukat más tevékenységi formák is, amelyek azonban sem tömegesebb megtelepedést, sem az életminőség nagyobb mérvű eltéréséi nem eredményezik (pl.: a mészégetés, szénégetés Egerszeg [Egerszög] esetében). Tartoznak ebbe a kategóriába olyan települések is, amelyeknek létfeltételeit döntő mértékben nem a mezőgazdaság, hanem az ipari tevékenység teremti meg (pl: Hilyó - vasbánya, Hámor - fürészmalom), mégis ebbe a kategóriába tartoznak, mert e tevékenységi formák sem feltétlenül eredményeznek - ekkor még - nagyobb mérvű humánkoncentrációt és nem gyakorolnak különösebb hatást a környező településekre, nincs alközponti szerepük. Falvaink 3. kategóriájába, a mezővárosközeli helyzetű falvak csoportjába azok az általában 1000-nél több lakosú helységek tartoznak, amelyek a mezőgazdálkodás jó feltételeivel rendelkeznek, van valamilyen felekezetű anyaegyházuk, tehát van legalább egy papjuk, ezen kívül rendelkeznek olyan jegyekkel, funkciókkal, amelyek vidékünkön a még mezővárosként emlegetett településeket jellemzik inkább. Pl.: postaállomás, vendégfogadó, fürdő, bányászali, ipari tevékenység, a forgalomban betöltött fontosabb szerep (nevezetes vásárok). A disszertációban ezután egy táblázat következik, mely mind a 258 falut lélekszámuk növekvő sorrendjében tartalmazza. A táblázat egyik oszlopában Fényes Elek jellemzését is közöljük (már amely falvak esetében ez. rendelkezésünkre áll). Terjedelmi okokból ehelyt erre nincs mód, de szövegszerűen itt is felsoroljuk a 258 falut ugyancsak lakosszámuk szerinti emelkedő sorrendben. A szövegben a faluk megnevezése után a lélekszám következik, majd a következő szimbólumok valamelyike: Î, ->, í. A szimbólumok jelentése a következő: t-a falu településhiarchiában elfoglalt helye kisebb értékű, mint azt a népesség alapján megállapított sorszám jelzi; -> - a falu adottságai, jellemzői nem indokolják a népességszám alapján meghatározott hierarchikus helyzet módosítását; l - a falu adottságai, jellemzői alapján kedvezőbb helyet foglal el a településhierarchiában, mint azt a lakosainak száma alpján meghatározott sorszám jelzi. Végül a már említett és tartalmilag kifejteit (egyébként pedig vitatott) kategóriák rövidítése következik: pk.h - pusztaközeli helyzetű falu; k.h - klasszikus helyzetű falu; mvk.h - mezőváros közeli helyzetű falu. Lássuk ezután mely falvak tartoztak Abaúj-Torna vármegyéhez 1851-ben, és a rendelkezésünkre álló adatok alapján hol helyezkedtek el a faluhierarchiában, ilettve, hogy a falvak mely alosztályába tartoztak megítélésünk szerint! 1. Szanticska - 84, ->, pk.h; 2. Herlein - 101, i, pk.h; 3. Prépost - 104, pk.h; 4. Keresztéte - 137, ->,pk.h; 5. Kis-Bányácska (Széphalom) 138, pk.h; 6. Kápolna, 142, f, pk.h; 7. Sima - 142, T, pk.h; 8. Uj-Radvány, (Pusztaradvány) - 154, ->, pk.h; 9. Sompatak - 155, pk.h; 10. Szilvás-Apáti" (Opaczka) - 159, i, k.h; 1 1. Büttös - 161, ->, pk.h; 12. 16 Meg kell vallanunk, hogy ezt a kategorizálást, a falvak korban jellemző helyzetének ilyetén módón való árnyalását a doktori tevékenység során az opponensek. Bácskai Vera és Bak Borbála egyértelműen elutasították. Úgy véljük azonban, hogy ennek ellenére a szélesebb szakmai közönség megítélésére kell bíznunk terminológiánk létjogának megítélését, s kevés erre alkalmasabb fórumot találhatnánk, mint ezen kiadványt.