Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)

Tanulmányok - Szalipszki Péter: Abaúj-Torna vármegye településszerkezete és településhierarchiája az 1850-es évek elején

közeli állapotot jelez az a tény, hogy a községek egy cikkben szerepelnek. Külön meg kel! említeni Marczinfalvát, mely község Szántó cikkében nem szerepel ugyan, de a maga neve alatt csupán annyi áll róla, hogy „lakosi Szántóéhoz számláltattak".

12 Van persze arra is példa, hogy az egy cikkben szereplő falvak a mai napig nem egyesültek, vagy csak az egészen a közeli időben.

13 Említést kell itt arról is tenni, hogy 3 esetben történik visszahivatkozás a más helyen már leírt községre részei kapcsán. Mindezek összesen 16-tal csökkentik a valóságos települések számát. Az összevetés kapcsán végezetül azt kell megjegyeznünk, hogy 3 esetben fordul elő egy település két ízben történő említése (Sepsi-Szepsi mezőváros; Bodó-KőVáralja mezőváros; Keczer-Lyuba puszta). Mindezeket tekintetbe véve 38 pusztával, 258 faluval, 13 mezővárossal és 1 szabad királyi várossal számolhatunk Fényes Elek geográfiai szótárában. Abaúj-Torna megye pusztái A szótár adataira alapozott településhierarchiai vizsgálatot c hierarchia legalsóbb szintjével, az Abaúj-Torna vármegyei pusztákkal kezdjük. Azon triviális megállapítást, hogy a puszták jelentik Abaúj-Torna megye településhierarchiájában is a legalsóbb szintet, nemcsak e települések gyenge demográfiai bázisa - kicsiny lakosszáma - támasztja alá, hanem az is, hogy Fényes Elek nem sok szót veszteget jellemzésükre. Szerencsés esetnek tekinthető, ha telepedettségük egyetlen funkciójáról értesülhetünk. („Kisfalu, Abaúj-Torna v. puszta, Sziliczéhez délre: 14. kath. lak. Juhtenyésztés."

14

) Az esetek többségében szerzőnk pusztán a lakosszámot adja meg, legfeljebb azzal kiegészítve, hogy az illető puszta mely község filiáléja, vagy mely községhez esik legközelebb. Megkülönböztetést kell azonban tennünk: a 38 pusztaként minősített település közül 7 esetben még a lakosszám sem szerepel (Aranyos, Diczháza, Domolaháza, Feketefíiz, Kendi, Keresztpatak, Pocsaj). A fennmaradó 31 puszta összlakos száma 668, ez pusztánként 21,5 átlagot jelent. A két szélső értéket Klastrom, Göncz-Ruszka filiáléja 3 lakosával, illetve Lyuba, Felső-Gagy filiáléja 78 lakosával jelenti. Meg kell azt is jegyezni, hogy időszakunk nem minden pusztának minősíthető kistelepülését vette számba Fényes Elek területünkön. Példaként Fáj és Kéty (Baktakék) határában lelhető Alsó- és Felső-Papi pusztákat említjük, mely(ek) középkori eredete bizonyos,

15 és még az 1896-os kiadású millenniumi monográfia térképén is, mint létező településeket megtaláljuk őket. A puszták között nem látjuk értelmét különbséget tenni lakosszámuk szerint, még csak véletlenszerűen megemlített kedvező jegyeik alapján sem, azt pedig, hogy mely községek filiáléi, a falvak és mezővárosok hierarchikus vizsgálatához tartozónak véljük. Abaúj-Torna vármegye falvai Területünk legnagyobb számú településkategóriája a falu, Fényes Elek geográfiai szótárában 258-at találunk belőlük. Szerzőnk adatai lehetővé teszik a falvak 3 szintjének meg12 FÉNYESE. 1851. III. köt. 67. p. 13 Alsó- és Felsö-Láncz ma is két község, igaz ma már Nizny Lánec-nek és Vysny Lánec-nek hívják őket. Kis- és Nagy-Bózsva egyesülésére is csak 1978-ban került sor. Ennek ellenére (formálisan) egy községnek tekintjük ezeket a falvakat időszakunkban is, mert adataik, jellemzésük úgy sincs megosztva. 14 FÉNYES E. 1851. II. köt. 223. p. 15 WOLF M. 1989. 5. 127. p. GYÖRFFY Gy. 1963. 128-129. pp.