Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)

Könyv- és folyóiratszemle - Folia Historica XXII., MNM történeti évkönyve 2002. (Huszár Zoltán)

M a kai Ágnes Horthy Miklós kitüntetései a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában címmel közöl tanulmányt az 1994-ben Magyarországra érkezett és közgyűjteményben elhelyezett anyagról. „Az emlékanyag egy része rendjelekből, kitüntetésekből áll, amelyek még akkor is különleges értéket képviselnek, ha a kormányzó által egykor birtokolt nagyszámú dekorációnak csupán töredékét jelenlik." A kitüntetések egyik csoportjába az Osztrák-Magyar Monarchia katonájaként, tengerésztisztként, a másikba pedig az államfőként kapott elismerések tartoznak. A szerző felsorolja - a teljesség igénye nélkül - az I. világháború kitörése előtt kapott kitüntetéseket, köztük a vörös szalagon adományozott Katonai Érdemérmet, a török Oszmán Rend III. és II. osztályának érdemérmét, a belga királyi Korona Rend parancsnoki keresztjét stb. Az I. világháború idején harccselekményekben tanúsított kiemelkedő tetteiért is jelentős kitüntetésekben részesült Horthy Miklós, így többek között a porosz Vaskereszt II. osztályát, az osztrák császári Lipót Rend hadidíszítményes lovagkeresztjét is megkapta. A Monarchia legrangosabb katonai kitüntetésének, a Mária Terézia Katonai Rend lovagkeresztjének a viselésére is jogosultságot szerzett. Horthy magyar államfőként számos belföldi és külföldi kitüntetést, rendjelet kapott. Élete során húsznál több állam rendjelének legmagasabb fokozatát vette át. A kormányzó életútját és mentalitását ismerve megérthetjük, hogy legjobban az I. világháborús érdemjeleihcz ragaszkodott. „A kormányzói rendjelek-kitüntetések hitelességét levéltári iratokkal, s köztük néhány, a háború viszontagságait szerencsésen átvészelő, eredeti adományozási okirattal tudjuk alátámasztani, amelyeket jelenleg a Magyar Országos Levéltár őriz." Makai Ágnes tanulmányát a tizenhat tételben elkészített tárgyleírások és tárgyfotók teszik teljessé. Az életmódkutatás és a szépirodalom sokat emlegetett, de ritkán müveit kapcsolatát módszertani szempontból is figyelemreméltó közleményben dolgozza fel Sedlmayr Krisztina Életmód és enteriőr Kosztolányi Dezső Pacsirta c. regényéről készített tanulmánya. „Kosztolányi módszere az aprólékos megfigyelésen alapuló, pontos ábrázolás. Ez a technika nemcsak „hiteles" figuráinak kulcsa, hanem a kivételesen gazdag környezetrajznak is." Az író a „Sárszeg"-en lakó Vajkay család társadalmi környezetét és kapcsolatait rajzolja meg, középpontba állítva a vénlány Pacsirtát. A minden kétséget kizáróan az. író szülővárosában, Szabadkán játszódó történet kronotoposza erősen behatárolt, hiszen mindössze egy hét adja a regény időkeretéi. Sedlmayr Krisztina tanulmányának különböző fejezetei - Társadalmi helyzet és kapcsolatok; Ház, kert, berendezés; Öltözködés; Háztartás; Étkezés; Élvezeti cikkek, szórakozás - egyértelműéin bizonyítják, hogy „az író a mindennapi életet az 'átlagembernél' jobban látja". A Pacsirta, annak ellenére, hogy benne „a mindennapok ábrázolása egyszerre konkrét és szimbolikus", az életmódkutatás számára is fontos forrásul szolgálhat, amit a szerző tanulmánya egyértelműen bizonyít. Az MNM Képeslapgyüjteményéből válogatott színes tanulmányillusztrációk vizuálisan is megerősítik a Kosztolányi müvében leírtakat. Peterdi Vera esettanulmánya, Egy polgárcsalád élete és otthona a Belvárosban és az arisztokrata negyedben a két háború között nagyívü áttekintés a címben jelzett témáról. A módszertani bevezetőben a szerző rögzíti vizsgálati szempontjait: „Az adott idő-, tér- és társadalmi keretek közt mozgó, ezek alapján értelmezhető anyagot egyetlen szempontból, az identitás-vállalás megnyilvánulási formái alapján elemzem". A kutatáshoz a tárgyelemzés és oral history módszereit is felhasználó Peterdi Vera a fővárosi középpolgárság mindennapi életét a két világháború közötti időszakban mutatja be hallatlan adatgazdagsággal és pontossággal. Témaválasztásához kitűnő adatközlőre, szellemi partnerre lelt Halászfy Éva személyében. „A német dédnagymama kivételével magyar származású és hangsúlyozottan magyar önazonosság tudatú család lokálisan Budapesthez, eredetének fenntartott gyökereit tekintve pedig Nagykátához köthető." Az aprólékos családtörténeti viszonyrendszer leírását követően a család térbeli kereteinek feltárása következik. A Budapest Váci utca 9. félemelet IV. számú lakás részletes, helyiségenkénti és funkció szerinti bemutatása példaértékű. A