Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)

Könyv- és folyóiratszemle - Gondolatok és gondok. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága „Dokumentáció Historica" című sorozatáról (Tolnay Gábor)

Gondolatok és gondok A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága „Documcntatio Historica" című sorozatáról Tolnav Gábor Az indulás A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága a megyében dolgozó muzeológusok munkájára támaszkodva 1999-ben kezdeményezte a „Documentatio Historica" elnevezésű sorozat megindítását. Ez az ötlet mind a tudomány, mind a kultúrpolitika szempontjából szerencsésnek volt mondható és a megye közönsége számára is fontos vállalkozásnak bizonyult. A szerkesztés munkáját, a megjelentetéssel kapcsolatos alapelvek lefektetését a Megyei Múzeumok Igazgatósága egy három tagú szerkesztőségre bízta, nevezetesen Kaposvári Gyöngyi magyar nyelv és irodalom szakos tanárra, muzeológusra, Nagy Molnár Miklós etnográfusra, a karcagi múzeum igazgatójára és Tolnay Gáborra, a mezőtúri múzeum igazgatójára. A szerkesztőség megállapította, hogy a megye területe két nagy részre osztható: a redemptus területre és az ún. nagybirtokos övezetre. Tekintettel arra, hogy redemptus területek mái é\tizedekkel ezelőtt szorgalmazták a róluk szóló oklevelek, fontos iratok nyomtatásban és magyar nyelven való megjelentetését, így az ún. nagybirtokos övezel helységei vannak lemaradásban és elsősorban az ott élők hétköznapjait bemulató oklevelek és iratok megjelentetése a fontos. A sorozat indítását a következő szempontok indokolták: 1. ) Jász-Nagykun-Szolnok megyének máig sem írta meg senki a monográfiáját.

1 A millennium nagy megyetörténet-írás sorozatából - amelyet Borovszky Samu neve fémjelzett valamilyen ok miatt a megye kimaradt. Az 1935-ben kiadott Scheftsik-féle megyetörténet sem fogható fel monográfiának. Az 1980-ban és 1989-ben megjelent Botka Jánosféle kezdeményezés - „Adatok Szolnok megye történetéből", l-l I. kötet - jó alapot ad a kutatónak, de csak a szerkesztők által feltett tíz kérdésre kísérel meg feleletet adni, így ez sem tekinthető monográfiának. Az 1998-ban a CEBE kiadó által megjelentetett „Kézikönyvet" tudományos feldolgozásnak nem lehet tekinteni - főleg a jegyzetapparátus hiánya miatt. Ezért látta múlhatatlanul szükségesnek a szerkesztőség a megye különböző - főleg a nagybirtokos övezethez tartozó - helységeiről szóló iratanyag magyar nyelven történő megjelentetését vállaló sorozat tervszerű megindítását abból a célból, hogy egyrészt előkészítse a megyemonográfia megjelentetését, ugyanakkor az illető helységek történetének alaposabb feltárását is lehetővé tegye. 2. ) A sorozat szerkesztői ezzel elismerték azt a sajnálatos tényt is, hogy a történészek tekintélyes része nem bírja olyan fokon a latin nyelvet, hogy képesek lennének egy-egy nagyobb szövegrész pontos lefordítására, elemzésére. Ennek hiányában viszont eredmé1 Monográfia alatt valamely önálló, egységes, a tudományos kérdést minden s7.empontból kimerítően feldolgozó, nagyobb szakmunkát értünk.