Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)

Új szerzemények - Pallos Lajos: A Magyar Nemzeti Múzeum új szerzeményei, 1997-2002

Az egyes korszakok életmódját tükröző szerzemények elsősorban a textilgyűjtemények viselettörténeti kollekcióit gazdagították. A legkorábbi egy 17. századi úrihímzés töredéke (Gáborján Alice néprajztudós ajándéka). A 19. század közepéről való géppel készült csipkesálakat és egy fökötőt Semjén Gáborné, egy századfordulóról való szecessziós ágygarnitúrát pedig Szittner Aníalné ajándékozott a gyűjteménynek. Vétellel jutott a múzeum birtokába egy századfordulós estélyi belépő, majd egy tekintélyesebb ajándék {Szlubey Dorottyától és Szoleczky Emesétől) századfordulós polgári fehérneműkkel, egy ruhaderékkal, keresztelői készlettel, valamint két világháború közötti estélyi és színházi öltözékekkel és kiegészítő viseleti tárgyakkal gyarapította a visclettörténeti kollekciót. Ezenkívül más gyűjteményekbe is kerültek életmódot tükröző műtárgyak. Pipagyüjteményünk a bécsi Tabakmuseum árverésre került anyagából értékes magyar vonatkozású 19. századi tajték- és cseréppipákat vásárolt minisztériumi segítséggel. Riűovics Anna szíves közlése szerint a vételből különösen figyelemre méltó egy gazdagon faragott, Bacchus-ünnepet ábrázoló tajtékpipa (Adler Fülöp óbudai mester 1825-ös jegyével) és egy II. Rákóczi Ferenc portréjával ékesített tajtékpipa (a pesti Weck jegyével a századfordulóról). A játékgyűjtemény a Petrich család ajándékaként gyarapodott szép darabokkal. A Legújabb Kori Főosztály bútorgyüjteménye az elmúlt években egy 1895-ből való Zsolnay cserépkályhát vásárolt, amely egy Lónyay utcai polgári lakásban állt. Az életmód-történeti szempontból jól dokumentált kályhát a 2001. évi tárlaton összeállítva tudtuk bemutatni. A Fényképtár szerzeményei között is folyamatosan található több életmód kutatására alkalmas műtárgy. Ezek közül a Strobentz pesti gyáros-család hagyatékából származó családi albumot 2001-ben mutattuk be. A társadalomtörténeti jellegű anyagok között a legkülönfélébb műtárgyak fordulnak elő, mint például Tázlár község (Pest-Pilis-Solt-Kiskun, ma Bács-Kiskun megye) pecsétnyomója, amelynek története nagyon érdekes. A pecsétnyomót 1855-től a 20. század elejéig használták, és akkor adták a pecsétnyomót Prónay Dezső bárónak abból az alkalomból, hogy a község Prónay falvára változtatta a nevét. Erre azért került sor, mert a báró az 1905-ben kinevezett Fejérváry-féle darabont kormány ellen kialakult megyei ellenállási mozgalom egyik vezéralakja volt. A pecsétnyomót Patay Pál, a báró unokája, a Nemzeti Múzeum nyugalmazott régész-muzeológusa ajándékozta a múzeumnak. A Textilgyüjleménybe is kerültek társadalomtörténeti jellegű műtárgyak, mint például egy huszártábornoki mente a századelőröl, vagy ugyanabból az időszakból egy textilalapra készített leszerelési emléklap. Az 1997-es tárlaton bemutatott emléklap egy matrózé volt, és a korabeli szokásnak megfelelően a matróz fényképe köré a hadihajót és különféle dekorációt hímeztek. Az I. világháború ilyen jellegű emlékanyagából az elmúlt években egy emlékgyűrűvel gyarapodtunk, és egy hímzett emlékkendővel, amely egy taskenti hadifogolytáborban készült 1915-ben. A két világháború közti korszak jelentősebb társadalomtörténeti vonatkozású szerzeményei közül az érdekesebbek: egy vitézi telek adományozásához készített kerámiatábla (1922), egy, a résztvevőket ábrázoló emléklap a New York-i Kossuth-szobor leleplezése alkalmából (1928), a hazai cserkészmozgalom több emléke (például a Magyar Cserkészszövetség vándorserlege és egy ezüst pecsétgyűrű az 1933-as gödöllői Cserkésztalálkozó emlékére), képeslapok a budapesti Eucharisztikus Világkongresszus alkalmából (1938). A politikatörténet relikviáinak tekinthető szerzemények a legkülönfélébb gyűjtemények anyagait gyarapították az elmúlt években. A Képcsarnokba került például Giacomo Franco rézmetszete Buda 1598-as, és Justus van den Nypoort-Johann Martin Lcrch rézmetszete Buda 1868-as ostromáról, azután Caspar Bouttals rézmetszete a Zrínyi-Nádasdy-Frangepán-féle összeesküvés résztvevőinek kivégzéséről. A jelvénygyüjteinény I. világháborús jelvényekkel gyarapodott, részben különféle katonai csapatoknál használt darabokkal, részben a hátország számára készített propagandajelvényekkel. Az 1. bécsi döntést követő területi visszacsatolás alkalmából (1938) készült ezüst emlékplakett az ötvöstárgyak számát