Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)

Új szerzemények - Pallos Lajos: A Magyar Nemzeti Múzeum új szerzeményei, 1997-2002

Vásárlások Az újkori és a legújabb kori műtárgyak gyarapodásának forrásai eltérnek a régészeti emlékek beszerzési lehetőségeitől. A legtöbb tárgy vétel útján kerül a különféle gyűjteményekbe, de jelentős az adományozással és a gyűjtéssel megszerzett emlékek száma is. Alkalmanként valamely szervezettől vagy intézménytől is gazdagodnak gyűjteményeink hivatalos átadás formájában. A vásárlásokhoz a múzeum saját költségvetési kerete mellett az állampolgárok adóiból részünkre felajánlott összegek és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának, illetve a Nemzeti Kulturális Alap céltámogatásai biztosítják a szükséges forrásokat. Az elmúlt években ez utóbbi források elengedhetetlennek bizonyultak a jelentősebb műtárgyvásárlásokhoz. A műtárgyak keletkezésének időrendjét tekintve a jelentősebb vételek sorát elsőként egy, a 17. század utolsó harmadában készült csavaros fedelű ezüst palack nyitja. Ennek a részben aranyozott ötvösműnek a testét a keresztény erények allegorikus alakjai díszítik, közöttük pedig Macskássi Anna és Felvinczi Miklós címerei láthatók. Az Erdélyben készült palackot a fedélbe ütött SH jegy alapján a szakirodalom korábban Hann Sebestyén nagyszebeni ötvös műveként tartotta számon. A közelmúltban vettük meg II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelmi pecsétnyomóját, amelyet 1705-től 1709-ig használtak. Az acélból készült pecsétnyomó a földből kerülhetett elő, mert erősen korrodált, de a vésete így is kivehető. A lenyomat alapján a császári szolgálatban állt Daniel Warou híres svéd éremmüvész munkája lehetett, aki Körmöcbánya elfoglalását követően kényszerült évekig a fejedelemnek dolgozni. Különös sorsa miatt is figyelemre méltó szerzemény volt a Magyar Királyi Szent István Rend öltözetének vállgallérja. A Szent István Rendet Mária Terézia alapította 1764-ben, tagsága az 1945 előtti Magyarországon a legmagasabb elismerésnek számított. Kitüntetéseit az uralkodó adományozta kiemelkedő politikai és kulturális érdemekért. A 18. században elkészített rendi öltözékeket az udvarnál őrizték és a tagok rangos alkalmakkor viselték. Az Osztrák-Magyar Monarchia örökségének felszámolását követően az öltözetek a Budavári Palotába kerültek, ahol az ostrom alatt elpusztultak, illetve elkallódtak. A váratlanul felbukkant gallér éppen ezért becses történeti emlék. Az öltözékek sorsához érdekes adalék, hogy közvetlen a háború után már a múzeumba jutott a köpeny alatt levő, aranyozott fonallal díszített karmazsinvörös előke. A két eredeti darab lehetőséget adott arra, hogy a köpenyt zöld bársonnyal helyettesítve egy részleges rekonstrukciót hozzunk létre, amelyet először a brüsszeli Europalia Hungária 1999-es kiállításán mutattunk be. A 2000. esztendő egyik kiemelkedő vétele egy 18. századi vadászkürt volt. Az elefántcsontból készült kürt díszítőelemei - a kosfej és az egész testet borító gyapjas motívum, az 1712-es évszám, a pajzzsal és lornalándzsával küzdő angyalok, a szentkoronát tartó két angyallal keretezett magyar címer, a kürtöt tartó angyal, az apostoli kereszt és a jeruzsálemi Szent Sír Rend címere és a „CAROLUS. VI. 1712" felirat - egységes ikonográfiái program részét képezik. A műtárgyat a múzeum részéről elsőként tanulmányozó Kovács S. Tibor elemzése szerint a vadászkürt az Isten kegyelméből uralkodó keresztény király, VI. Károly magyar királlyá való koronázását jelképezi és adja hírül. A kürtöt a 18. század utolsó harmadára keltezi. Minisztériumi céltámogatásból hatmillió forintért egy bécsi műkereskedőtől vásárolta meg a múzeum Szent Imre ezüst ereklyetartóját. A művet Mária Terézia megrendelésére Josef Moser brünni mester készítette a 18. század közepén. A kivételes értékű ereklyetartót a Nemzeti Múzeumban, a magyar kereszténység ezer évét bemutató kiállításon láthatta először a nagyközönség 2002-ben. A bécsi Dorotheum árverésén 2001-ben két festményt vásároltunk a Történeti Képcsarnok számára. Az ismeretlen művészek által festett képek egyike Mária Teréziát ábrázolja