Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)
Módszertan - műhely - közlemények - V. Fodor Zsuzsa: 100 év a Veszprém megyei múzeum történetében
100 év a Veszprém megyei múzeum történetében V. Fodor Zsuzsa Az a 19. század közepétől Magyarországon is megerősödő igény, amely a természettudomány és a társadalomtörténet tárgyi anyagának, dokumentumainak összegyűjtését, megőrzését, feldolgozását és bemutatását szolgáló múzeumok létesítésére irányult, az 1870es évek elején Veszprém megyében is jelentkezett. A múzeumügy legfőbb támogatói a megyeszékhely kegyesrendi gimnáziumának tanárai voltak, így Ivánfi Ede is, aki 1871-ben az Archaeologiai Értesítő hasábjain fogalmazta meg a legfőbb célokat. „A múltnak anyagát ügyesen össze kell hordanunk, és összekapcsolnunk a jövő kor kívánalmaival. Veszprém megye területén is már sok római, török és egyéb régiség találtatott, mely magánosoknál véka alá rejtve levén, nem állítja világosságba e földnek múltját, s mások számára tanússágossá épen nem válhatik.... Ezért az értelmesebb, s tudnivágyó nép számára egy múzeum alapítása szükséges, melynek szerencsés végrehajtására egy múzeumi egylet alakulását indítványozzuk önkéntes tagdíjak segítségével." Az ekkor indított kezdeményezés személyi és anyagi okokból csak a század első éveiben válhatott valóra, amikor Veszprém igen nehéz gazdasági körülménye ellenére a lakosság körében is egyre határozottabban jelentkezett a múzeumi kultúrközpont létrehozásának igénye. Veszprém és vidékének intelligenciája - a megyéspüspök és több neves egyházi személy támogatását is beleértve - 1902. november 30-án megalapította a Veszprémvármegyei Múzeumi Egyletet, a vármegye közönsége pedig az 1903. március 10-én megtartott rendkívüli közgyűlésén megalkotta a vármegyei múzeum szabályrendeletét. Ebben pontosan körvonalazták a múzeum helyzetét, igazgatójává pedig az ismert geológust, Laczkó Dezső piarista tanárt választolták meg. A hivatalos felterjesztésre a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevében az államtitkár 1903. március 24-i leiratában a Veszprémvármegyei Múzeum megalakulását hivatalosan is tudomásul vette. Ezzel egyidőben megindult a múzeumi anyag összegyűjtése. Az alispán körlevélben fordult a rendezett tanácsú városok polgármestereihez és a községek jegyzőihez, hogy a múzeum ügyét saját hatáskörükben a legjobb indulattal igyekezzenek elősegíteni. Veszprém város tanácsa pedig Szeglety György polgármester elnökletével egy gyűjtőbizottságot működtetett azért, hogy a város területén található régészeti és paleográfiai jelentőségű emlékeket minél nagyobb számban fel lehessen kutatni. A nagyobb vidéki városokban a gyűjtőmunkát az egyesületi tagok irányították. Az összegyűlt múzeumi anyagból 1904. november 6-án nyílt meg az első kiállítás a megyeháza II. emeletén, mivel a múzeum még nem rendelkezett önálló épülettel. Régészet Az anyag nagy részét a régészeti leletek tették ki, mint ahogy ez a terület maradt a legmarkánsabb az ezt követő 100 esztendőben is. 1906- 1926-ig tartott - Rhé Gyula nevéhez fűződőén - a balácai római kori villagazdaság feltárásának első szakasza, miközben igen értékes leletanyag került elő a veszprémi bronzkori urnatemetőkből, a vaszari és somlóvásárhelyi koravaskori halomsírokból, a jutási avar temetőből, a várpalotai langobard temetőből, s ugyancsak a veszprémi honfoglalás kori kora-középkori sírokból.
