Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 2. (Budapest, 2002)

II. Módszertan - műhely - közlemények - Halmágyi Pál: Két makói Amerikában - Pulitzer József és Galamb József

Louis-i Westliche Post-nál riporteri állást kínált neki. 1868-ban a fiatal Pulitzer arra a helye került, ahonnan tehetségével, szorgalmával feljuthatott a legmagasabb csúcsokra. 1878-ban két kisebb újságot megvásárolva Pulitzer József létrehozta első saját újságját, a St. Louis Post-Dispatch-et. Vasszorgalommal, napi 14 órai munkával, a szenzációk iránti jó érzékkel és szerencsével egyre nyereségesebbé, befolyásosabbá és nagyobbá tette sajtóvállalatát. Első újságját még 2500 dollárért vette, s alig öt év múlva, 1883-ban már 346 ezer dollárt tudott fizettetni a napi 15 ezer példányban utcára kerülő The New York Worldért. Elvei, munkamódszerei mit sem változtak. Amit a Mississippi partján sikerre vitt, azt csinálta a Hudson-öböl mentén is. Egyetlen újságban egyesítette a népszerű tömeglap és a magas színvonalú elitlap előnyeit. „Egy nemzethez akarok szólni, nem pedig kiválasztottak egy csoportjához" mondotta Pulitzer.

2 A The World tökéletesen megfelelt céljainak. Az olvasók mindent megtaláltak benne. A legújabb szenzációkat, az izgalmas leleplezéseket és az égető társadalmi kérdések elemzését. Forradalmi újítása volt az illusztrációk alkalmazása. Szívesen közölte a hírekben szereplők portréit és tett közzé találó politikai karikatúrákat. A metszetekről készült képek helyét hamarosan átvették a fényképek. Rohamosan nőtt a The World példányszáma, s egyre bővült a terjedelme. Megjelent a vasárnapi melléklet és a tetemesen megvastagodott újságért nem kellett sokkal többet fizetni az olvasóknak. 1885ben (két év alatt!) a példányszám elérte a 200 ezret, 1887-ben a 250 ezret, s a vasárnapi melléklet terjedelme 40-48 oldal lett. Pulitzer újságjában jelentek meg az első színes, rajzos képsorozatok, a humoros, szatirikus történetek, a folytatásos képregények előképei. A The World leglátványosabb sajtókampánya a New York-i szabadságszoborhoz kapcsolódott. A Franciaországtól kapott monumentális emlékmüvet nem volt egyszerű felállítani. A 46 m magas, 225 t súlyú alkotásnak biztos talpazat kellett, mely beruházásra a városatyák nem tudták a fedezetet előteremteni. Pulitzer újságjában adakozásra szólított lel mindenkit, megígérve, hogy az adományozók nevét közzéteszi. Felhívása nagy visszhangra talált, s a néhány hónap alatt összegyűlt 100 ezer dollárból megépült a szobor talpazata. 1886 őszén az Egyesült Államok elnöke - Grover Cleveland - felavathatta az USA jelképévé vált nőalakot. A The World főcímébe is bekerült szobor rajza újra és újra emlékeztette az olvasókat a sikeres akcióra.

3 Pulitzer lapjának másik kiemelkedő ötlete Verne Gyula híres regénye - „80 nap alatt a föld körül" - kitalált utazásának végrehajtása volt. Egy életrevaló fiatal riporternö - Pulitzer költségén - szélsebesen körülutazta a földet, s 72 nap után tért vissza New Yorkba. Ezzel bebizonyította, hogy viszonylag gyorsan körbe lehet járni a világot, s egyben meg is döntötte a fantázia szülte rekordot. A riporternő, több mint két hónapig, állandó izgalomban tartva Amerikát, folyamatosan tudósította olvasóit az átélt kalandokról. Bár nem Pulitzer József találta ki, de ő kezdte meg az évente rendszeresen megjelenő almanachok kiadását. E széles körű ismereteket összefoglaló kézikönyvek túlélték kiadójukat, és mind a mai napig megjelennek. A rendszerváltás óta kiadott magyar „Tények könyve" is e mintát követi. 1886 őszén érkezett meg Amerikába Munkácsy Mihály. A világhírű festőművész New York-i programjának megszervezésében döntő része volt Pulitzer Józsefnek. A The World nagy cikkben ismertette a művész pályáját és hívta fel a figyelmet a „Krisztus Pilátus előtt" című hatalmas alkotás bemutatójára. A képnek óriási sikere lett, Munkácsy amerikai útja pedig valóságos diadalmenetté vált. Washingtonban a kormány vendége volt a festő, a Niagara vízeséshez Pulitzer kísérte el. Számtalan bankett, vacsora, társasági esemény zsúfolódott össze a látogatás idején. A New York-i magyarok estéjén Pulitzer mondta a köszöntő beszédet és másnap a The World első oldalán öles betűk magyarul hirdették: 2 CSILLAG András, 2000. 49.p 3 CSILLAG András, 2000. 60.p.