Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 2. (Budapest, 2002)

II. Módszertan - műhely - közlemények - Fűrészné Molnár Anikó: A Múzeumi Történeti Szakfelügyelet 2001. évi tevékenysége

anyagának megjelentetése, de a más által szervezett, országos vagy nemzetközi tudományos tanácskozásokon való részvétel és előadások tartása is. Posztgraduális továbbképzésen sok kolléga venne részt szívesen, legtöbben viselettörténeti, textiltörténeti témakörben. 6. Kiállítások: Az állandó kiállítások jelentős hányada (kb. fele részben) mindenütt az újkori gyűjtemény anyagából kerül ki. A kiállítások legtöbbje régi, nem a közelmúltban, hanem 10-20-30 éve készültek. Zömében várostörténeti kiállítások, amelyekben hangsúlyos szerepet kapott az életmódtörténet. Néhány kiállítást részben felújítottak, korszerűsítettek, mivel új állandó kiállítás megrendezésére nem került sor. Van, ahol az állandó kiállítás közel 20 éve nem változott semmit (pl. Szentes). Feltétlenül meg kellene teremteni a lehetőséget legalább ezek tartalmi modernizálására. Az állandó kiállítások többségénél hiányzik az idegen nyelvű felirat is. Sajnos vannak olyan múzeumok is, ahol állandó történeti kiállítás jelenleg nincsen (Hódmezővásárhely, Kaposvár). Új, korszerű, állandó kiállítás készült Egerben (Az egri vár története), Veszprém, ha sikerülne a megyei múzeumnak megkapnia - a belváros felújítása során - a megyei levéltár várból kiköltöző épületét, szintén készen áll az állandó történeti kiállítás elkészítésére. Ahol az állandó kiállítás már nagyon régi, ott időszaki kiállításokkal próbálják az újonnan gyűjteménybe került értékeket bemutatni. Az időszaki kiállítások nagy részét a történeti muzeológia gyűjteményanyagából rendezik, de itt is elsősorban a költségek dominálnak. Ezért vannak olyan múzeumok, ahol többségében inkább a kis költségvetésű képzőművészeti tárlatokat választják. 7. Közművelődési tevékenység: A vizsgált múzeumokban e tevékenység megítélése vegyes. Vannak múzeumok, ahol az iskolákkal a kapcsolattartás igen jó és folyamatos (Pécs), van, ahol a múzeumszerető közönséggel való állandó kapcsolattartást tapasztalt a szakfelügyelő (Székesfehérvár, Veszprém), van, ahol rendszeresen folynak a kiállításokhoz kapcsolódó közművelődési programok (Paks) és van, ahol a közművelődési tevékenység egyenesen kiemelkedő és példaértékű (Eger). Azokban a múzeumokban, ahol külön művelődésszervező és múzeumpedagógus dolgozik, ott a történészek közművelődési tevékenysége elsősorban a honismereti területeken működik; táborok és vetélkedők támogatása, tanácsadás formájában. Mivel ezt a munkát külön szakfelügyeleti csoport vizsgálja, ezért mi behatóbban nem foglalkoztunk vele. III. Az első évben elért eredmények Több megyei múzeum számolt be 2001-ben a közgyűlés előtt munkájáról (Pécs, Eger, Kaposvár). A megyei múzeumigazgatók beszámolójukban felhasználták a szakfelügyelői jelentésben írottakat is. A Baranya Megyei Önkormányzat a megyei múzeumot egyoldalúan, csak gazdasági oldalról átvilágíttatta. A múzeum kérésére a szakfelügyelői látogatást a tervezettnél előbbre vettük. A szakfelügyelői jelentés is segített abban, hogy a fenntartó a kérdést egyenlőre levette a napirendről, belátva, hogy a szakmai működést és annak gazdasági feltételeit együtt lehet csak vizsgálni. A Paksi Városi Múzeum is kérte a szakfelügyelői jelentés mielőbbi megküldését a fenntartó városi önkormányzatnak, hogy munkájuk továbbra is hasonló támogatásban részesülhessen. Egy esetben, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum súlyos gondja megoldásához az NKÖM segítségét is kérnünk kellett.