Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 2. (Budapest, 2002)

VII. Könyv- és folyóiratszemle - A magyar kereszténység ezer éve - A vatikáni kiállítás katalógusa (Zombori István)

visszamenően - hamis és tudatosan valótlan módon beállított irányzatok, koncepciók és adatok terjedtek el. A katalógusnak tehát bevallottan az volt az egyik szándéka, hogy ezen a helyzeten változtasson. Ezért a kiállítási katalógusok általános lehetőségeit túllépve megfelelő és a legjobb magyar szakemberek bevonásával mind történeti, mind művelődéstörténeti tekintetben egy olyan átfogó müvet sikerült létrehozni, amely a megfelelő kép kialakítását biztosítja a 21. századi érdeklődők számára, legyenek azok szakmabeliek, politikusok, vagy általános érdeklődésű értelmiségiek. Elősegítette ezt az a tény is, hogy a kiállítás anyagi lehetőségei közepette nemcsak magas színvonalú tanulmányok beszerzésére volt lehetőség, hanem az ezt kísérő mellékletek tekintetében is soha nem látott lehetőségek adódtak: térképek, ábrák, zömmel színes fotók oly bőséggel kerültek bele ebbe a kötetbe, amely mennyiségét és színvonalát tekintve mind idáig páratlan volt a magyar kulturális életben. A kötet szerkezetét tekintve éppen ezért három fő részre tagolódott: I. „Kereszténység, magyar állam és a Szentszék" címmel, az első részben egyháztörténeti, politikatörténeti áttekintést olvashatnak az érdeklődők. A II. részben kereszténység és művelődés'''' címmel alapvető művelődéstörténeti anyaggal találkozhatunk. A III. rész pedig maga a tényleges „katalógus'", amely a kiállításban szereplő 222 tárgy minden egyes darabjának részletes leírását tartalmazza színes fényképpel együtt. A fentebb említett szerkesztői törekvést jól jelzi, hogy a nagyméretű, 416 oldalas katalógusból az első 250 oldal foglalja el az I., II. rész tanulmányait és a 251. oldaltól a 410. oldalig tart a katalógus. A hátramaradó néhány oldal pedig különböző mutatókat foglal magában. A tanulmányok szerzői a magyar tudományos élet egyházi és világi szakembereinek legjavát foglalja magában, azokat, akik az adott témában az elmúlt évtizedekben hazai és nemzetközi viszonylatban már számos munkát publikáltak. A címben jelzettekkel ellentétben mind a kiállítás, mind a katalógus messze többet kínál, ugyanis a Krisztus utáni 3. századtól kezdve, a hajdani római pannóniai provinciában megfigyelhető keresztény emlékektől, a népvándorlás koron és a honfoglaláson át tekinti végig a magyar és magyarországi kereszténység történetét, hozzákapcsolva ezekhez a 9. század végén megjelenő magyar nép, illetve az 1000-ben létrejött magyar feudális magyar állam történetét, egészen 2000 végéig. A szerkesztő külön figyelmet fordított arra, hogy a nemzetközi olvasóközösség és a jó érthetőség érdekében minél több, világosan áttekinthető térképpel támassza alá a tanulmányokban elhangzottakat. E tekintetben kiemelkedő munkát végzett az MTA Történettudományi Intézet térképész munkatársa Nagy Béla, aki az idegen nyelvű változatok 23, illetve a magyar változat 22 térképét készítette. Természetesen mindhárom kötetvariáns anyaga azonos. (Az 1 db térképeltérést az indokolja, hogy az olasz és az angol nyelvű változatok 1. sz. térképe a 2000. december 31-én érvényes európai politikai térképet tartalmazza, kiemelten jelölve benne Magyarország helyét Európa közepén. Ennek a térképnek a magyar változatban történő publikálása természetesen indokolatlan volt, az olvasók képzettségéből eredő eltérés miatt.) A térképek tehát a római kortól kezdve napjainkig mutatják a politikai, a művelődéstörténeti és egyházi viszonyokat, illetve kiemelik a mindenkori politikai határok változásait. A szerkesztővel és az egyes fejezetek szerzőivel egyeztetett módon számos alkalommal került sor arra, hogy Magyarország helyzetét európai méretben mutassák be a térképek, tehát az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő térben, így érzékeltetve a Kárpát-medence helyzetét. A térképek is segítették azt az alapvető koncepciót igazolni, amely mind a kiállítás, mind a katalógus fő mondanivalójának részét képezte: Magyarország Európa közepén elhelyezkedő ország, amely ezt nemcsak földrajzi, hanem politikai értelemben is igazolta ezt az elmúlt több mint ezer év alatt. A térképek és tanulmányok jelzik azt a sajátos helyzetet, amely Magyarország földrajzi, kulturális és politikai helyzetére is kihatott, nevezetesen,