Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 2. (Budapest, 2002)

V. Kárpát-medencei figyelő - Viga Gyula: A szlovák-magyar határ menti múzeumi együttműködésről

kapcsolatok automatizmusként működhetnek a múzeumok között is. Úgy vélem, hogy érdemi eredményeket csak az alulról felépülő, lokális, ill. regionális tartalommal megtöltött együttműködés hozhat, s elsősorban olyan államközi szerződésekre, nemzetközi jogi kondícióra van szükség, amelyek ezeknek szabadabb mozgásteret biztosítanak. Más közelítésben talán az is megfogalmazható, hogy a politika feladata véget ér az együttműködés kereteinek, ha szükséges, intézményrendszerének létrehozásával, a működés lehetőleg optimális feltételeinek kialakításával; a struktúra konstruálása, s a megvalósítás már a konkrét szereplők, résztvevők feladata. Ennek a kereteit kell megteremteni államközi szinten, biztosítani kell a pénzügyi feltételeit is - ez nem különleges elvárás -, a megvalósítást pedig alulról felépítve, az intézményekre és szakemberekre kell bízni. Melléklet A magyarországi és szlovákiai múzeumok közötti kapcsolatok formái és eredményei (az 1990-es években) (Az adatokat szakmai-baráti kapcsolatok révén szereztem meg az érintett múzeumoktól, leszámítva természetesen saját munkahelyemet, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei intézményeket. Hivatalos és részletes felméréssel bizonyára bővíthető az itt közölt adatok köre és száma. Ezúton mondok köszönetet dr. Bodó Sándor (Budapest), dr. Cseri Miklós (Szentendre), dr. Hála József (Budapest), dr. Horváth István (Esztergom), dr. Horváth István (Salgótarján), dr. Kapros Márta (Balassagyarmat), dr. Liszka József (Komárom), Németh Péter Mikola (Vác), dr. Perger Gyula (Györ), dr. Pintér János (Budapest), dr. Cs. Schwalm Edit (Eger), dr. Szalipszki Péter (Forró) és Szoboszlai Lilla (Miskolc) adataiért, szíves segítségéért.) 1. Győr-Moson-Soprun megye a) Az első kísérletek a határ menti múzeumi kapcsolatok kialakítására az 1980-as évek derekán történtek, a valóságos és működő kapcsolatok azonban 1992-től datálódnak. Ekkor a megyei önkormányzat együttműködési szerződést kötött a galántai járással. (A szlovákiai járás akkori vezetője, ma galántai múzeumigazgató, személyes kapcsolatait és a közgyűjtemények melletti elkötelezettségét használta fel a kapcsolatteremtésre.) 1994-től a szlovákiai intézmény számára lehetetlenné vált a kapcsolat hatékony működtetése. Négy év szünet után, 1998-tól ismét intenzívebbé váltak a kapcsolatok, ekkor azonban a szlovákiai fél lényegében a két város (Győr és Galánta/Galanta) kapcsolatait használta fel közös program megszervezésére, s nem a saját múzeumi szervezetét. b) 1992-től együttműködési szerződés szabályozza a kapcsolatok tartalmát, ami azonban nem biztosította annak folytonosságát. c) A kapcsolatok elsődleges formája a közös kiállítások megrendezése, ill. kiállítások cseréje. 1986: a győri múzeum anyagából képzőművészeti kiállítás nyílott Nagyszombaton (Trnava, Západoslovenské Múzeum). 1993: Faragott mézeskalácsformák címmel tematikus kiállítás nyílott a Győr-Moson-Sopron megyei múzeumok anyagából a galántai múzeumban (Galanta, Vlastivedné Múzeum). A tárlathoz kisebb szlovák-magyar nyelvű katalógus készült. 1994: népviseleti kiállítás készült a galántai múzeum anyagából a győri Xantus János Múzeumban. 1998. októbere: 19. századi asztali ezüstök címmel nyitottak kiállítást a galántai Eszterházy kastélyban a győriek anyagából. A tárlathoz szlovák-magyar-német nyelvű katalógus készült. 1998. október 28.: a győri múzeum és a komáromi (Komamo) Fórum Intézet együttműködésének keretében közös kiállítás nyílott a komáromi Szent András templomban Istennek dicsősége címmel,