Kurázsi Napló, 1995 (2. évfolyam, 1-5. szám)

1995-02-07 / 4. szám

Az ember és az Isten munkája A Biblia szerint Isten munkálkodásra teremtette az embert. A hat napi munkát és a hetedik napi pihenőt erkölcsi kötelesség rangjára emelte az Édentől fogva. Ott a kert "művelésére" (I.Móz. 2:15) és a föld feletti "uralomra" (I.Móz. 1:26-28) buzdította Ádámot és Évát. Ápolniuk, gondozniuk, fejleszteniük kellett a rájuk bízott területet. A fold feletti uralom nem az élő és élettelen természet kizsákmányolását, hanem törvényeinek a megértését, azok fenntartását, védelmét jelentette. A Tízparan­csolatban ezekre az alapelvekre mint erkölcsi tör­vényre emlékeztette Isten Izrael népe által az egész emberiséget is: "Hat napon át munkálkodjál és végezd minden dolgodat: de a hetedik nap az Úrnak a te Iste­nednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon..." (II.Móz.20:9-10). De nemcsak az ember számára rendelte Isten a munkálkodást. Ő maga is tevékeny alkotó, és szün­telen szolgálatban van. Jézus Krisztus mondta: "A- tyám mindezideig munkálkodik, én is munkálkodom" (Jn. 5:17). Vajon mitől működnek a világ törvényei? Ki felügyeli a galaxisok, csillagok, bolygók mozgását, a föld forgását, a természeti jelenségek sokszorosan egymásba kapcsolódó folyamatait? Ki figyeli az emberi test millió rezdülését, az állat- és növényvilág összes számbavehetetlen tevékenységét? Ki tartja számon a kutató elme vajúdó gondolatait, az ember igazságot cs Istent kereső sóhaját? A Szentírás szerint a természet erői nem maguktól működnek. Minden, ami létezik, a Teremtőtől veszi e­­nergiáját és életét. Az élők, a növényektől az állatokon át az emberig, sőt a mennyei lényekig, mind Isten "folyamatos teremtéséből" részesülnek. A zsoltáros így vall: "Nálad van az élet forrása, a te világosságod által látunk világosságot" ( Zsolt. 36:10). Ha csak egy pillanatra is szünetelne a Teremtő sza­kadatlan munkálkodása, az élet és a rend, a kozmosz helyett először a káosz, a rendezetlenség, végül a semmi venné át az uralmat. Ha az élet forrása megszűnne, ellentéte, a halál kerekedne fölül. "Ha csak ő magára volna gondja, lelkét és lehelését magához vonná: Elhervadna együtt minden test, és az ember visszatérne a porba." (Jób 34:14-15) Isten szakadatlan tevékenysége élteti az életet, védi, ápolja, "fenntartja a mindenséget" (Zsid. 1:3). Minden teremtményéről gondoskodik. A világokról, a csilla­gok milliárdjairól is tudomása van, számon tartja őket, "mindnyájukat nevükön szólítja" (Ésa. 40:26). De a legkisebbekről sem feledkezik meg: "Nemde két verebecskét meg lehet venni egy kis fil­lérért? És egy sem esik azok közül a földre a ti A- tyátok tudta nélkül! Néktek pedig még a fejetek haj­szálai is mind számon vannak tartva" - tanította Jézus (Mt. 10:29-30). "Mert ő szemmel tartja mindenkinek útját, és minden lépését jól látja." (Jób 34:21) шшшт Válság a vízmennyiség terén A FAO (Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) legutóbbi tudó­sítása szerint a földön mintegy 30 ország 2000-ben súlyos vízhiánnyal fogja magát szem­­betálálni. A FAO szerint a korlátozott számú vízforrásokért folytatott állandóan növekvő verseny minatt több száz millió ember nem fog hozzájutni a túléléshez szükséges minimális mennyiségű vízhez. A legnagyobb veszélyben lévő népességek Afrika északi és a Szaharától délre eső részén, a Közel-Keleten és Ma­gyarországon élnek. A párizsi Le Monde újságban megjelenő tudósítás azt mondja, hogy a mezőgazdaság a föld frissvízkészletének 9 MUNKA - PIHENÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom