Kurázsi Napló, 1994 (1. évfolyam, 3-17. szám)
1994-10-06 / 7. szám
KURÁZSI NAPLÓ 4 Hét vezérek, hél törzsek... A propaganda és a valóság A riport sorozat szerzői az egyes részek megjelenése után újabb és újabb írásos és egyéb Információkhoz Jutottak a két alapítvány működésével kapcsolatban. Különös módon egyetlen egy sincs, amely az alpítókat a védelmébe vette volna, kinyilvánítva, hogy a Hét Vezér és Hét Törzs működésében a pozitív elemek dominálnak. Nézzük például hogy miképp állja a valósággal való szembesítést a Hét Törzs propagandája. Zárt tárgyalást? Miért? Van egy peres ügye a Hét Törzsnek az APEH-ak. A múlt hónapban volt egy érdekes tárgyalás, amelyen - nyílt tárgyalás révén - ml Is résztvettünk. /Más lapok megbízásából is./ Gazdasági természetű, polgári peres ügy lévén, halálosan unalmasnak ígérkezett a dolog. Megidézte a bíróság Magyar Lászlónét, aki az alapítvány(ok) gazdasági ügyeit intézi és Petraskó Tamás, kuratóriumi elnököt. Amikor a bíró Magyar Lászlónénak föltette az első' kérdést, válasz helyett a gazdaságivezető zárt tárgyalás elrendelését kérte, mondván, újságírók Is vannak és hát adatvédelem és így és úgy. A bíró egy kissé elcsodálkozott, hogy épp a tárgyalás kellős közepén kérik ezt, majd közölte, hogy semmi sem Indokolja a zárt tárgyalás elrendelését. (Kérdés: egy deklaráltan nyitott alapítvány képviselője miért kér zárt tárgyalást, ráadásul egy olyan ügyben, amelynek 6 a felperese?) Petraskó Tamás húsz percet kapott, hogy Ismertesse az alpítvány hiteles működési rendjét. Ez meg Is történt, bárki megtudhatja Petraskó Tamás bírósági nyilatkozatának lényegét, ha figyelmesen elolvassa a Hét Törzs alapítvány bármely, a támogató rendszerhez való csatlakozást kínáló szövegét. Az alapítványi célok ismertetésénél különös hangsúlyt kapott az alapítvány tevékenységének határon túli Jelentősége. Vigyázat: ez a Hét Törzs propagandájának drámai csúcspontja, a határon túli magyarok ügye szent ügy, aki teheti anyagilag Is segít. Ebben - Petraskó Tamás szerint - olyan partnerekre talált az alapítvány, mint román kulturális minisztérium és az erdélyi magyarság kulturális vezetői. Romániában, Székelyudvarhelyen Járva, a város polgármesterét, Ferenczy Ferencet kérdeztük, mit tud s mi a véleménye a tiszaföldvárl székhellyel működő Hét Vezér és Hét Törzs alapítványok városában kifejtett tevékenységéről. Éppen azért kérdeztük őt, mert a történelmi táborokba rendszeresen érkeznek gyerekek Székelyudvarhelyről is. A helyzet az, hogy a székelyudvarhelyi polgármester sose hallott a tiszafoldvári alapítványokról. Ez önmagában semmit sem jelent, annyi alapítvány akaija mostanában megváltani a határon túl élőket, hogy mindet fejben tartani, figyelemmel kísérni lehetetlenség és nem is várható el egy városi vezetőtől. Amikor a Hét Törzs alapítvány támogató rendszerének mibenlétét vázoltuk, elkomorodott, s csupán annyit mondott:- Ez olyan mint nálunk a Caritas. Kolozsvári, marosvásárhelyi, Hargita megyei újságjróktól, tévé és rádió riporterektől, RMDSZ vezetőktől hasonló információkhoz jutottunk, mint az udvarhelyi polgármestertől. Ferenczy Ferenc arra kért bennünket, hogy adjuk meg neki a Tiszafoldváron táborozott gyerekek iskoláinak címét. /Megtettük - ő tudja, miért fontos a számára./ Minden adóköteles Téljünk vissza a föntebb már említett bírósági tárgyalásra. A Szolnok Megyei Új Néplap szeptember 2°-i számában jelent meg a következő: "Magát a vitát az váltotta ki, hogy az adóhatóság az alapítvány piramis játékának hozadékát adóköteles bevételnek tekintette. Konkrétan arról volt szó, hogy nem alapítványi, hanem vállalkozási tevékenységnek ítélte a hatóság a piramisjátékot. (A játék 10 ezer forintos belépési díjjából 8 ezer forint a társaknak juttatott "ajándék", míg 2 ezer forint az alapítvány számlájára jut. Ez utóbbi összegek képeztek adóalapot.) A lefolytatott vizsgálat alapján három határozat készült el, melyben nemcsak az elmaradt adók, hanem még bírság megfizetésére is kötelezte az APEH az alapítványt. A bíróság a Hét Törzs által benyújtott keresettel szemben úgy ítélkezett, hogy magát az adó megállapítást helyben hagyta, az APEH által megállapított összegeken nem változtatott. Annyiban viszont az alapítvány javára szólt a döntés, hogy a már befizetet bírságok összegéből több mint egymillió forint visszafizetésére kötelezte a hatóságot. Mindebben persze nem az az érdekes, hogy ki javára döntött - még nem is jogerősen - a bíróság, hanem az, hogy az alapíványok forrás hiányai kiegészítésére indított piramisjátékok bevétele adóköteles - a bírói ítélet szerint is. (Persze nemcsak ez, hanem a maradék 8 ezer forint is, amit a játékba már korábban belépett társak kapnak.) Ezek után - ha a későbbiekben sem változik a bíróság véleménye - az alapítványok gondolkozhatnak újabb adómentes forráslehetőségeken”. /Következik: Mit lehet még vizsgálni?/ Szabó János - Solt Réka A szerzők minden héten A Hét... alapítványok működésével kapcsolatos információt felhasználnak további munkájuk során. Te^es hivatali titoktartás mellett kereshetnek föl bennünket, telefonon, vagy személyesen.
