Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

A búcsúztató szertartás a dzsámi előtt zajlik. Az imam a kőasztalra {musallah tasí) fektetett holttest előtt áll, mögötte sorakoznak a hozzátartozók. A halottért mondott ima aszerint változik, hogy férfi, nő, fiatal, gyermek, vagy szellemi fogyatékos az elhunyt. Az utóbbiak bűntelenek ezért az értük szóló imádság rövidebb.

181 Az ima végeztével az imám áldásosztó kezeit előbb jobb, majd bal felé fordítván a holtat és hozzátartozóit az angyalok kegyelmébe ajánlja. Az ima végeztével a halottvivők vállukra veszik a koporsót és elindul a sírhoz a halottasmenet. Tabut - sírjelként használ halotti nyoszolya Kaszkelenben (Kazakisztán, 1996) A koporsó díszítése, koporsós és anélküli temetkezés A koporsót általában fenyőfából készítik, de lehet tölgy vagy hársfa is, kinek-kinek anyagi lehetőségeitől függően. Hosszúsága 2—2,5 m, szélessége 50—75 cm, mélysége 40-50 cm. Rendszerint natúr színre hagyják, vagy zöldre festik, attól függően, hogy az adott településen mi a szokás. A koporsótakarót a halottas házból, vagy a dzsámiból veszik, különleges esetekben, például ha az elhunyt hadzsi,(hací) a mekkai zarándoklaton résztvett, onnan hozott zöld színű takarót terítenek rá. Arab betűs Korán-idézet olvasható rajta. A koporsótakaró neve: tabut örtüsü, kabe örtüsü, cenaze örtüsü. Ha nincs megfelelő koporsóterítő helyette szőnyeget vagy más textilt terítenek. Falvakban szokás, főként Qankiri, Qubuk, Ankara, Afyon, Merzifon, Qorum, Konya vidékén, hogy az elhunyt egy-egy viseleti darabját pl. kabátját terítik a koporsóra. Férfiaknál a sapkáját, {Igei, Kirsehir, Konya, Sivas, Usak, Qorum, Ankara, Cubrak, Duragan), vagy a felölA tabut nem jelzi a halott nemét, nevét és életkorát 181 Yasin-i §erif selati Tetriciye ve secme dualar (én.) Istanbul. 85