Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)
fűződő hiedelmek között a haláljóslatok is megtalálhatók. Általában rossz jel háborgatni a tüzet, különösen éjszaka tiltott tüzet (parazsat) adni. Swasba.ii és Divrigib&n vallják, hogy aki a házból kiviszi a tűzhelyet, a halált viszi. Konyában, Kirsehirben és Kayseriben azt tartják, hogy „aki elviszi a hat fekete edényt (kormos) a fekete hírt viszi magával". Halálra gondolnak tűz, égő ház, szénaboglya, kémény láttán. 163 Ha az olló tátva marad veszekedést vagy halált jelent, ezért ha meglátják azonnal összecsukják. Kizilcahamamban ha az ibrik 164 kiöntőcsöve letörik halálesetet jelez. Ugyanitt, ha a menyasszony fordítva ölti fel a fátylát, még abban az évben meghal az anyósa. 165 A fekete gyapjú, fekete selyem látványa hasonló előjel. Halálesetek, temetések alkalmával is adódnak olyan jelek, amelyekből a hagyomány további halálesetek bekövetkezését jósolja. így rosszat jelent, ha billeg a koporsó, vagy a halottasmenet girbe-gurba úton halad, ha üres koporsóra ül valaki, vagy ha a sírhúzók ásóval mennek a házba. Ha nagybeteg van a háznál, úgy vélik, elodázhatják a halálát, ha kiviszik a házból az ételeket, kiürítik az ételtartó és a vizesedényeket. A ciprusi törökök között élő hiedelem, hogy a haldokló szenvedéseit megkönnyíti, ha a szájába Zem-zem vizet (a mekkai zarándokúiról, az ottani Zem-zem forrásból hozott víz) csepegtetnek, vagy ha látni kíván valakit, és az nem tud elmenni, zöld levelet tesznek a haldokló mellé - ezzel helyettesítik a látni kívánt személyt. 166 Sünlü, Kizilcahamam és Afyon vidékén a haldokló háza körüli két házból kiborítják a vizesedényeket. Ha holttestet visznek az utcán, felébresztik az alvókat — nehogy álmukban őket is elragadja a halál. Vizet öntenek a halottasmenet után, hogy a holtnak könnyű útja legyen a másvilágra. Az általános tilalmak, közvetett előjelek után a haldokló fiziológiai változásaiból is jeleket olvasnak a közelgő vég bekövetkezésére. Ezek a megfigyelések már többnyire valós tartalmúak, hiszen a családokban két-három generáció él együtt, a halál élménye ha mégoly megrázó is, emberközeli. Ha a nagybeteg viselkedése megváltozik, beszél a halálról, megadja az adósságait, elrendezi a dolgait, összehívja a rokonokat és elbúcsúzik, az élet végének biztos jeleként értéke 163 Őrnek, S. V. 1971.23. 164 Vizesedény, kanna. 165 Veziroglu, I. 1976.7762. 166 Őrnek, S.V. 1971.23. 77