Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

ók miatt nagyobb súllyal esik latba a hodzsa előtt tett fogadalom, mint a hatóság előtti frigy. A 20. század nagy változást hozott a társadalom életében, a házasság jogi formáit is megfogalmazta. Mivel a lakodalmas mulatozások ideje olykor nagyon eltérő volt, szinte felborította a gazdálkodási rendet, Park a nők jogaiért (Edirnében, 2002) 1921-ben hoztak egy törvényt, {Dügünlerde Men-i Inafat Kanunu), amely egy hétben határozta meg az események időtartamát. A polgári jog {Madeni Kdnunu) a házasság jogi feltételeit rögzítette. A 89. cikkelye kimondja: alapkövetelmény az, hogy a házasulandók szabadok legyenek, tehát a többnej űséget a jog nem ismeri el. Követelménye továbbá az is, hogy a házasulandók épelméjűek legyenek, mert a legenyhébb elmebaj is kizáró oka a házasságkötésnek. A polgári jog 13. cikkelye kimondja, hogy aki nem érte el a házasulandó korhatárt - a férfiaknál 17. életév, a nőknél 15. év az alsó határ — nem köthet házasságot, illetve az alsó korhatáron lévő házasulandóknál is kikérik a szülők szóbeli véleményét. Más esetben pl. nőrablás alkalmával a hivatalos korhatár alatt is, (pl. 14 éves lány, és 15 éves fiú) házasodhat, de a szülők utólagos beleegyezésével.

106 A törvényes házasságot hivatalos személy előtt kötik aki az önkormányzat anyakönyv-vezetője, vagy a falugazda, a muhtar de külföldiek esetében a konzul is lehet. Van még néhány kitétel, ami a házasság akadálya is lehet, ilyen a rokonok közötti házasság. A Madeni Kdnunu 92. cikkelye rögzíti, hogy testvérekkel, vérrokonokkal, pl. az anya testvérével és az apa testvérével tilos házasodni. A levirátUSt is Meszude Hanim az irodában Fetiye 106 Arslan, Gazi B.T. 63.1993.101-102.Ankara Üniversitesi 45