Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

Felöv lami szentélyt, úgy rendezik be a szobát, selyemmel, csipkével borítják az ágyat, ahol pihennek a gyerekek. Mivel nagy vendégsereg hivatalos, igyekeznek mindent beleadni, olykor egymás túllicitálva adnak a külsőségekre. A gyermek drága ajándékokat kap, a ruhájára aranyakat tűznek. A vendégek a városokban a kibérelt szalonokban szórakoznak. Kivétel néhány falu, mint Ayas, ahol igen szűk a résztvevők köre, csak a közeli rokonok és szomszédok vannak jelen, s a nők a férfiaktól elkülönülve múlatják az időt.

104 A metélkezés a legelső nagy esemény a gyermek életében, amikor a társadalmi elvárásoknak kell eleget tenni. Nagy bátorságpróba ez, ezért a esemény előtt komoly pszichológiai felkészítés folyik. Már jó előre tudatják a gyermekkel, hogy milyen fontos állomása ez az életének. A műtétet közvetlenül megelőző napokon már az ünnepi ruhájában lóra ültetik, vagy autót fogadnak és azzal viszik körül a falun, városon, hogy mindenki lássa milyen esemény előtt áll a kislegény. A pénteki istentiszteletre minden rokon férfi elmegy a dzsámiba, ahol az imám külön imába foglalja a gyermek nevét és azt, hogy milyen különleges esemény előtt áll. így mire elérkezik a beavatkozás ideje, szinte eufórikus állapotba kerül és valóban úgy éli meg az eseményeket, mint életének legjelentősebb napját. Valóban az is, hiszen innen átlép a legénykorba, amikor is más családi státus jár, a társadalmi elvárásokis mások. A felnőtt, férfikor a felövezéssel (ku§aklamak) 17-18 éves korában jön el. Felövezés 104 A török névadási ceremónia így zajlik: a gyermek nevét a faluközösség vagy a rokonság egy tekintélyes tagja adja úgy, hogy háromszor a gyerek fülébe súgja a nevét, majd imát mond felette. Arslan, Ibrahim 2001.21-22. 42