Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

hez), a zerküláh, a posztóból készült kúpos alakú fejfedő aranyo­zott fonallal kivarrt fajtáját a magasabb rangú janicsárok és szolákok (balkezes íjászok) viselték. A közjanicsárok fejfedőjétől az különböz­tette meg, hogy hiányzott róla a hátrafelé lelógó rész, ajatirma." 252 A viselet, de különösen a fejfedő nemcsak a katonaság rangját jelezte, hanem a polgári lakosság foglalkozását is, olykor származásá­ra utalt. A süveg (serpus) köré csavart szarik másként állt az írnok fe­jén, másként viselte az ötvös és egyéb céhbe tartozó. Evlija Cselebi a 17. században Isztambulban a szultán előtti fel­vonulás alkalmával ötvenhét céhet ír le, közöttük a szemétkotrókat is, akiknek „vörös kaftánjuk volt és a Tekkevagy a Hamid részherceg­ségben viselt süveget hordtak. 233 A turbánviselet általános lehetett a birodalmon belül, átvet­ték a vallási kisebbségekhez tartozók is, erre utal a Lamberg József és Jurisics Miklós vezette 1530. évi Konstantinápolyi követjárás fel­jegyzése: „A kőhídtól és Drinápolytól egészen Konstantinápolyig, sőt még azon túl is (...) mindmáig sok görög él, valamennyi város­ban, mezővárosban és falvakban. Keresztény hitűek, szigorúan meg­tartják ünnepeiket, templomaik, papjaik, szabályaik és szertartása­ik vannak. Török fejfedőt, turbánt viseltek, de csakis kéket és nem borotválják a fejüket, hogy meg lehessen különböztetni őket az igazi törököktől." 234 A 18-19. századi temetők sírjelei a korábbiakkal összehasonlít­hatatlanul változatosabb képet mutatnak. Amíg a 15-17. században rendszerint a már említett vezető rétegnek, a magas hivatalt betöl­tőknek állítottak maradandó sírjelet, a 18-19. században már a kéz­műveseknek, cirkuszi akrobatáknak is. A fejfedők olyan arzenálja tá­rul elénk a történelmi temetőkben, hogy a típusok elkülönítése nem kis feladat elé állítja a kutatót. 235 A próbálkozások közül kiemelke­dő Von Hans-Peter Lagueur munkája, aki mintegy 500 sírra kiter­jedő vizsgálata alapján állított fel tipológiát. Lagueur isztambuli és edirnei temetőket vizsgál 1737. 05.1-től 1834. 05.10. időintervallum­232 Kuripesics Benedek beszámolóját közreadja Tardy L. 1977.158. 233 Evlija Cselebi 17 századi világutazó 10 kötetben jegyezte le az utazásai során látottakat. Műve teljes kiaásban máig nem jelent meg. A 8. kötet a magyaror­szági utazásról szóló és az 1. kötet kivonata magyarul is olvasható. Germanus Gy.1984.18. 234 Tardy L. 1977.155. 235 Krüger, Eberhard Einige afganische Turbanformen. In: Waffen und Kostümkunde, Jahrgang,1969.42-48. 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom