Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

dig általános homokkő és mészkő mellett megjelenik a márvány. Amíg a 11-12. századi kőládákat kúfi írás díszíti, a 13. században megjelenik az arabos folyondáros díszítés, és minden bizonnyal az iszlám erősödésével, és a hit jegyében vívott szent háború, a dzsihád szellemével összefüggésben a sírköveken is egyre gyakoribbak a mo­hamedán jelképek. 222 Mellettük a 14. század sírkövein először, meg­jelenik a gránátalma motívuma, és más életfaábrázolás. Az eddig tárgyalt sírjelformák jellemzőek Kelet-Anatóliára, el­sősorban Konya, Maiatya, Eskisehir, Malazgirt, Erzurum vidékére. Nyugat-Anatóliában a bizánci kultúrhatás befolyása tovább érződik, szembetűnő változást a sírjelölésben all. században odaérkező no­mád türkmén törzsek hoznak a kos formájú, valamint állatviadalo­kat vadász- és harcijeleneteket ábrázoló sírjeleikkel. 223 Oszmán kori sírjelek A Szeldzsuk Birodalom felbomlását követően létrejött törpefe­jedelemségek egyikéből, az oszmán emírségből nőtt ki az a biroda­lom, amelynek nevét hamar megtanulta a világ, rettegte a középkori Európa. Oszmán és nemzetsége (1281 ? - 1326) történeti mondá­ik szerint a Kayi nevű oguz törzshöz tartozott, 224 amely nomád pász­tortörzs volt. Buzgó hitharcosok lévén ha­talmi területüket gyors ütemben növelték, Karacahisar, Inegöl, Bilecik, Yenisehir után 1326-ban meghódítják a Márvány-ten­ger közelében fekvő bizánci várost, Bursát. Oszmán történelmi jelentősége abban áll, hogy törzse vezetésével kiépítette az állam­szervezetet. Róla nevezték el az általa ala­pított uralkodóházat, az államot, a későbbi birodalmat. A kitűnően szervezett kato­nai feudális társadalom alapját ő teremtette A megboldogult egykor szultáni 225 udvarban szolgált "^% m 222 MatuzJ. 1990.24. 223 Seyirci, M.-Topbas, A (én) 17-36. 224 A Kayi - Kayig törzs leszármazottjai a törzsi összetartozás jelét, a tamgát ma is a sírjeleikre vésik. Önder, M. 1969.16. 225 MatuzJ. 1990.28-38. 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom