Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)

Az agyagminőség változásának szerepe a tiszafüredi edénytípusok módosulásában Tiszafüred a közép-tiszai stíluscsoport egyik jelentős fazekasközpontja volt, ahol mázas és mázatlan edényeket egyaránt készítettek. Köz- és magángyűjteményeinkben az itt készített mázas-edények száma mintegy 1500-ra tehető. Az emlékanyag nagy része tálasedény, mely a fennmaradt edénykészlet közel 5%-a. Nagyobb mennyiségben - közel 300 darab körül - őrződtek meg a pálinkás kisbuty kosok is. A miskakancsók, kulacsok és boroskancsók együttes száma megközelíti a 150-et. Egyéni megfogalmazású, ritkábban készített edények - figurális pálinkatartók, dohány-, fűszer-, gyufa- és tintatartók- teszik változatossá az anyagot, melyek között 37 darab butykoskorsó is található. A mázaskerámiák nagy része a múlt század utolsó harmadában készült. Ha stílusjegyeik alapján, időrendbe állítva vizsgáljuk a füredi emlékanyagot, ennek még 10%-a sem készült 1860-ig, a stílus kialakulásának és a stílusjegyek megerősödésének idejéig. Ha edénytípusonként is számba vesszük ennek a 25-30 évnek az anyagát, azonnal szembetűnik, hogy összetételük jelentősen eltér a múlt század utolsó harmadában készült darabokétól. Az edénytípusok számbavétele azt jelzi, hogy 1860 körül a fazekasok termelésének összetétele megváltozott. 1860-ig a következő, Tiszafüreden készült mázasedények maradtak fenn: 31 butykoskorsó, 15 miskakancsó, 8 boroskancsó, 5 bokály, 5 tál (ebből 2 agyagmetszéses), 6 butella (ebből 2 malac butella), 3 bögre, 1 kunpohár, 1 fűszertartó, 1 tintatartó, 1 koma szilke, 1 pálinkáshordó. Számuk alig haladja meg a nyolcvanat. Az edénykészletben a butykoskorsók aránya feltűnően magas, mely az emlékanyag 40%-át közelíti meg. Köztük 18 darab datált. 1832-1854 között készültek. A tálasedények és butellák együttes száma alig haladja meg a 10%-ot. A tárgyi anyag az ezt követő két évtizedben sem növekedett számottevően, összetételében azonban változás figyelhető meg. A butykoskorsók részaránya a korábbi 40%-ról mintegy 5%-ra csökkent, csak 5 darab képviseli ezeknek az éveknek termelését; köztük három datált (1869,1877,1878).

1 A tálasedények és a különböző italtartók - butellák, boroskancsók és kulacsok - száma némileg emelkedett, a miskakancsók viszont nagyjából azonos arányúak, mint a korábbi években. Újabb változást 1880 után tapasztalunk, mely a tálasedények és butellák szembeszökő emelkedéséről és a mázas használati edények növekvő számáról tanúskodik, míg a miskakancsók részaránya csökken. Az 1880 után készült, mintegy 1300 tárgy között csak egy butykoskorsót találunk, mely 1886-ban 1. kép. 1886-os butykoskorsó (Szentendre, mgy.) Őrzési helyük: Györffy István Nagykun Múzeum (1869), Néprajzi Múzeum (1877, 1878). 53