Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)

nem maradt fenn. A polgári halotti anyakönyv aláírás rovatába tett kézjegye (kereszt) arról tanúskodik, hogy analfabéta volt. Pap Sándor (?) Kunmadarason született 1851 körül. Már néhány éve Nyúzó Gáspárnál dolgozhatott, amikor 24 éves korában, 1875. július 13-án szegődéséről formális szerződést kötött mesterével, kezese Szatmári Sámuel kovácsmester volt. Az ipartársulati jegyzőkönyv ugyanerre a napra datálja szabadulását is. 1875. november 17-én házasodott meg, Irházi Sárát vette feleségül, tanúik: Vig István szíjgyártó és Nyúzó Gáspár. 1874-ben már bizonyíthatóan Nyúzó Gáspár mellett dolgozik. Ekkor készítette azt a szép rajzú madaras butellát, melynek hátlapján az alábbi primitív, gyakorlatlan írás olvasható: „Keszüt eza Bugykos az tolvay adrás számára aki iszik belőle váyon ekiségére aki el lopya töryik kiaz gyaka az gazdáya élven sokáig ezt azbugykost Készítette Pap Sándor tisza Füreden az 1874 Nyúzó Gáspár műhelyiben" (17. kép) Az ipartársulatnak 1874-1883 között volt tagja, utána más településre költözhetett, mert neve a későbbi időszakban az anyakönyvben már nem fordul elő. Bozsó (Bazsó) Lajos I. ( 1841 -?) Ezen a néven két fazekas is dolgozott Tiszafüreden, akik egymással rokonságban álltak. Bozsó Lajos I. Bozsó István kovácsmester és Szabó Katalin házasságából született 1841. augusztus 19-én.

147 A 60-as évek végén, a 70-es évek elején különböző gyűjteményekben néhány Bozsó Lajos, illetve B. L. szignójú butellája és miskakancsója található. Ezek a darabok azt bizonyítják, hogy jó rajztehetségű fazekas, aki az agyaggal is ügyesen bánik, de a mázazáshoz és égetéshez már nem ért annyira. Erről tanúskodik a tiszafüredi múzeumban található miskakancsója is, mely díszítményében Bodó Mihály munkáihoz hasonló, de nem szerkesztett, hanem kézzel karcolt a díszítések körvonala. Felirata: „Készült 1872 Bortil oszlik a gond aki elene mond merő tiszta Sült bolond Készítete В L „.

I48 Neve az ipartársulati jegyzőkönyvben nem fordul elő, de az egyházi anyakönyvekben sem szerepel. Ez két feltételezésre ad lehetőséget: vagy sohasem volt önálló műhelye és meg sem házasodott-ebben az esetben Tiszafüreden élt, vagy még az ipartársulat megalakulása előtt elkerült a faluból. Bozsó (Bazsó) Lajos IL (1866-1896) Apja Bozsó Lajos I. fivére, András, aki a 70-es évek elején a Mezőcsőt és Mezőkeresztes közti Gelejre költözött. Fia 1866. február 9-én született,

149 nem házasodott meg. 1883. január 7-én szegődött Juhász Bálinthoz, kezese Kiss Mihály volt. Szabadulásakor, 1887-ben készítette szignált írókáját, melyre kiművelt, gondos írással karcolta.,, 1887 Bozsó Lajos Készétete,,.

150 146 FA V/87. 147 SZA 111/186. 148 KPM. 70.136.1. leltári számú tárgya. 149 SZA VI,/164. 150 KPM. 52.951.1. leltári számú tárgya, mely Katona János fazekasmestertől került a múzeumba. 17. kép. Madaras butella (Néprajzi Múzeum) 31