Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)
IL A XIX. század második felének fazekasai A tiszafüredi fazekasság virágkorában, a múlt század hatvanas éveitől, több nagy tehetségű fazekas munkálkodására figyelhetünk fel, akik általában a 30-es évek végén, a 40-es évek elején születtek. Közéjük tartozik - az eddig már felsorolt fazekasdinasztiák tagjai mellett - Bodó Mihály, Kiss Mihály, Nyúzó Gáspár, László Mihály és Molnár Péter, továbbá a későbbiekben Simon István, Pap Sándor, Ungvári János, Tóth Imre, Márki István, Molnár Sámuel, Kiss Lajos, Bari János, Bodó Zsigmond, Nyúzó Gáspár II. Ballá György, Víg József, Bozsó Lajos, Mezei György, Dózsa András, Király Gábor és Kiss József. Kiss Mihály (1837-1907) 1837. szeptember 19-én született. 114 1861. október 20-án vette feleségül Juhász István cserepes lányát, Sárát, 115 majd felesége halála (1882) után annak húgával, Eszterrel kötött házasságot 1883. január 3-án. Mihály. Gyermekei közül csak az 1872-ben születő Józsefnek fazekas a keresztapja, Bodó Kiss Mihály mindössze 20 éves, amikor elkészíti a Viski-féle könyvben bemutatott, gazdagon díszített kulacsát, melynek tulajdonosa Monoki István csizmadia volt. Poroszlói magángyűjteményben található 1861-ben készített boroskancsója (11. kép), hasonló díszítésű, 1864-es könyvbutelláját pedig egy debreceni magángyűjtemény őrzi. Felirata: „an no 1864 ik Csináltam feb 16 napján Füleb György Számára Kis Mihály mühejében igyál bele barátom egészségedre kívánom az zsoltárból"(13. Kép). Ebben az időszakban díszedényein fehéressárga mázt használ, díszítményeit sohasem szerkeszti, hanem mindig szabad kézirajzzal karcolja fel vagy csak egyszerűen írókázza. Kedvelt motívuma az öt-hat szirmú rózsa hullámvonalú indák és húsos levelek közé helyezve. Ugyanezt a stílust mutatják fennmaradt használati edényei közül a szilkék. A fazekasok, de más mesteremberek körében is igen népszerű lehetett. Sok esküvőn násznagy, és számtalan keresztgyereke volt. Az ipartársulatban is - melynek alakulásától tagja - tisztségviselő, közel egy évtizedig pénztáros. Több fazekas tanult nála, 1875-ben a 19 éves Tóth Imrét -kezese Molnár Péter - szegődteti, s szabadítja fel még ugyanazon a napon (május 27.). Nála szabadul 1879. október 5-én a 17 éves Vig József aki Somogyi István kovácsmester kezessége mellett 1875. július 18-án szegődött Nyúzó Gáspárhoz, de a tanulást már nem nála fejezte be. Hozzá szegődött 1882. július 8-án fia, Lajos is, aki ekkor 17 éves volt. Kiss Mihály több tanoncért is kezességet vállalt, a Molnár Péternél tanuló Molnár Sámuelért (1875), a Nyúzó Gáspárnál tanuló Ballá Györgyért (1877), a Juhász Bálinthoz szegődő Bozsó Lajosért (1883) és a Juhász Józsefnél tanuló Mezei Györgyért (1883). 1907. április 26-án halt meg tüdőgyulladásban. 118 13. kép. Könyvbutella (Debrecen, mgy.) 114 SZA 111/159. 115 EAV/3. 116 EAVI/29. 117 Előlapja az 1. képen, hátlapja a 63. képen látható. 26