Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)

zásúak voltak. Katona Miklós viszont és később fiai is - gipsz nyomódúcokat használt, melyek egy része - unokája szerint - Kántor Sándorhoz került, míg a többi nyomódúc, köztük két fiáé is, a tiszafüredi múzeumban találhatók. Ezekkel a rátétes virágokkal, levelekkel, de pl. rátétes címerrel is díszítette szűkéit, butelláit, illetve szokásostól eltérő alakú, lapos tányérjait (10 kép). A rátétes darabok nagy részén a hagyományos füredi színezést már nem alkalmazta, a rátétek festésekor világosabb színeket használt. Katona Miklós az egyetlen fazekas, akiről olyan fényképünk maradt fenn, mely munka közben ábrázolja. A képet a Néprajzi Múzeum egyik munkatársa készítette 1910 körül. Unokája is emlékezik rá, hogy „Pestről vótak lent, ők fényképezték le, mikor korongozott". 191 l-ben halt meg, de felesége két fiával, Jánossal és Kálmánnal még tovább folytatta az ipart (11. kép). 11. kép. Györffy István felvétele Katona Miklósról (Néprajzi Múzeum) Lajos (1851-1910) Katona Sándor és Kalmár Mária fia, 1851. október 11-én született, Molnár Péter és Sámuel fazekasok testvérét, Sárát 1875. július 9-én vette feleségül. Katona Lajos az a fazekas, aki készítményein, még miskakancsóján is, a huszármotívumot alkalmazza. Cserépedényeinek felirata igen eredeti, változatos. A feliratok mindig éltetik a tulajdonost, feleségét és gyermekeit. 1910. szeptember 18-án halt meg tüdővészben.

88 A Bezerédi Varga fazekasok Ez a család a XIX. század elejétől Tiszafüreden, majd a XX. század elejétől napjainkig Kunmadarason foglalkozik a cserépedények készítésével. A fazekasság minden generációban egy, esetleg két leszármazott megélhetését biztosította. A Bezerédi Varga család minden valószínűség szerint mezőtúri eredetű, a család első, Tiszafüreden élő tagja a XIX. század elején, 1815 körül költözött ide. Első, itt születő gyermekük Katalin, akit 1817. március 6-án anyakönyveztek, apja neve: Túri Varga István, felesége Bodnár Katalin.

89 Házasságukat nem Tiszafüreden kötötték. A család túri eredetét nemcsak az 1817-ben említett Túri előnév valószínűsíti, hanem a mezőtúri fazekascéh iratai is, ahol az 1818-ban bekebelezett mesterek között B. Varga István nevű is található; ekkor ugyan 26 éves az említett mester, s így életkora miatt a tiszafüredi fazekassal nem azonosítható, de a köztük lévő rokonságot esetleg feltételezhetjük.

90 87 SZAIII/271.;EAV/87. 88 HAV1I/144. 89 SZA 111/57. 22