Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)
madár ül. 30 Mint a lapított oldaló butykoskorsóknál, a sinároknál, a csalikancsóknál is tótkomlósi forma- és stílusváltozatok alakulnak ki. A 19. század végén néhány csanádalberti edény, főként sinár a tótkomlósi stílus terjedéséről vall. A szlovák vevőkör kiszolgálására épült. Szarvason is találunk hasonló időszakban szlovákok számára dolgozó fazekast. 31 A békési darabok az 1860-as évek végétől jelennek meg. 32 Az anyag nagy része butella, kulacs, mely zöld mázas, karcolt díszítésű és feliratú. A butellák több formaváltozatban is készülnek, négyzetes hasáb alakban, de gömbölyített vállal, legszebb példányai Hadi Gábor munkái. Nagy Ferenc és Hadi Gábor keze alól körtealakú változatok is kikerülnek. 34 Mellettük zöld alapon fekete írókás díszü butykoskorsók, bödönök és kulacsok utalnak a mezőtúri kerámia erős hatására. A motívumok sok esetben megtévesztésig azonosak a korai túri készítményekkel, de készítési idejük a 19. század végéig kitolódik. 35 Szegváron a 19. század utolsó negyedétől több feliratos butella tanúskodik a zöld alapon karcolt díszítésmód átvételéről. A butellák két formaváltozatban készültek, gömbölyített vállal, téglatest alakban, illetve ovális alaprajzzal, gömbölyített oldallal. Alapszínük zöld, ritkábban sárga, néhány darabot Hujbert Mihály szignált. 36 Szegváron tálak is készültek. A Tiszafüredről áttelepült Katona Zsigmond révén ezt a központot füredi hatás is érte, melyre néhány madaras vagy indasoros nagytál, illetve csipkésszélű, ecsetes-írókás motívummal díszes, tányér utal. Az apátfalvi mázas kerámia a makói hatásról tanúskodik. A téglatest alapú, gömbölyített vállú butellák a 19. század utolsó negyedében készültek, sárgamázasok vagy a makóiakhoz hasonlóan zöld, de alsó részükön sárga színűek. Elő- és hátlapjukat hullámvonal keretezi, feliratuk elővonalkázott. Szövegezésük egyszerű. Az előlapot hasonló keretben általában egy nagyvonalú, napraforgóhoz hasonló virág díszíti. 38 A századvég makói változásai, melyet a szomorúfűz motívum és a mesterségeket megjelenítő díszítmény jellemez, már Apátfalvát nem érték el. 39 Kevés tárgy képviseli a nagylaki anyagot. Első datált készítményük egy 1860-as zöld alapon karcolt butella, mely a 19. század végéig változatlan formában divatos. Egy 1890-es butykoskorsón barna alapon színes írókázott díszítménnyel találkozunk, mely a fontosabb divatáramlatok ismeretéről tanúskodik. 40 Tószegen datált mázas készítmények csak a 19. század végétől maradtak fenn. A néhány ekkor készült edény részben zöldmázas és karcolt, részben okkeren színesen írókázott. 41 Tószegre a reformkor végén Vásárhelyről, majd a 19. század második felében Mezőtúrról és Szegvárról is települt át több fazekas. A tószegi inasok és segédek a mezőtúri központot is gyakran felkeresik. Stílusukon a 20. század első felében a mezőtúri ecsetes hatás is megfigyelhető. 42 A 19. század utolsó negyede táján Szeged, Kecskemét, Kalocsa, Nagykőrös, Békéscsaba zöld alapon karcolt mintázatú italtartó edényekkel jelentkezik, melyek az 1880-as években kiszínesednek. 43 Ez utóbbira Vásárhely mellett már a mezőtúri kerámia is hat, ahol a kezdeti, zöld alapú 30 MFM 52.1946.1.; MFM 50.959.1.; MFM 52.1948.1. 31 Csanádalberti: МММ 52.3244.1.; MFM 52.1954.1-2.; Szarvas: DM V. 1930.136.; МММ 52.3228.1.; МММ 54.21.1. 32 NM 56.16.27. 33 NM 53.60.14.; МММ 58.7.1.; JMM 59.67.1. 34 KJM 54.955.5.; JMM 56.276.1. 35 МММ 78.1.17. 36 FSZ 67.20.1.; FSZ 73.5.1.; MFM 50.815.1.; KJM 54.961.1.; KJM 54.948.1. 37 FSZ 73.84.1.; FSZ 73.85.1. 38 JAM 52.18.1.; МММ 50.759.1.; MFM 50.761.1.; MFM 50.760.1. 39 JAM 76.64.1.; MFM 50.768.1.; JAM 50.770.1.; MFM 50.766.1.; JAM 69.194.1. 40 MFM 50.848.1.; МММ 53.4109.1.; NM 53.61.183.; МММ 53.4950.1. 41 BÁNKINÉ Molnár Aranka 1998.; DaM 63.123.1.; DaM 63.126.1.; DaM 60.5.1.; DaM 63.20. l.AJM 60.1.68. 42 BÁNKINÉ Molnár Aranka 1998. 17-18. 180
