Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)
egy barna alapon pettyekkel és hullámvonalakkal díszített pereckulacson is felleljük. 1842-tól több zöldmázas vagy zöld alapon sárgamázas, szentesi formai jeggyel (metszett szalagok és plasztikus, pecsételt kis korongok) rendelkező négyzetes hasáb alakú butella jelzi a kis pálinkásedény terjedését. 12 A rátétek mellett a sgraffito ornamensek sorában a feketekerámiákról ismert vonalról leágazó kacskaringók is előfordulnak. 13 A feliratoknál gyakori az ájtatos szöveg. Jellegzetes készítményeik még a zöld kétcsöcsű kancsók és a gömbölyített lábú kulacsok. Korai makói készítmény egy datálatlan, pecsételt díszű, agyagmetszéses, sárgamázas csalikancsót. 15 Ez az edénytípus a makói anyagban többé nem fordul elő. Makón ifjú Balogh György 1839-es szignált butellája az első készítőhelyet is feltüntető darab, agyagmetszés és sgraffito virágok, hátoldalát hosszú felirat díszíti. Zöldmázas. 16 A későbbi makói mázas készítményeknek is gyakori darabja a butella, melyet a kissé gömbölyített váll és a négyzetes hasáb alak mellett az edény felső részének zöld, alsó negyedének pedig sárga színe jellemez. A butella alsó részén mindig önálló, általában egyszerű, geometrikus minta szerepel, melynek változásai kormeghatározóak. Több kéz írását őrzik. Feliratukat előkarcolt csíkokra vésik. Előlapjukat általában harmonikus karcolt virágcsokor díszíti. 17 A gyulai fazekasok privilégiumokat 1836-ban váltották ki. 18 Új divatú készítményeikkel 1839-től jelentkeznek. A korai munkák között butella, kulacs és boroskancsók fordulnak elő. Edényeik általában fehér alapon zöld, ritkábban sárgászöld mázasok, karcolt motívumok és fröcskölt minták, rátétes kis korongok vagy ujjnyomásos szalagok ékesítik őket. Az agyagmetszésre is találunk korai példát az 1840-es kulacs áttört rozettájában. 19 Három butella szignált, kettőt SZABÓ Sándor (1839, 1840), a harmadikat LUTZI István (1849) készítette. 20 Csongrádon a legkorábbi mázas készítmény egy 1848-as zöld mázas, szív alakú, agyagmetszéses tintatartó, mely Balatony Istvánnnak készült. 21 Hasáb alakú változataival a Csongrádon is népszerű kétcsecsű kancsókhoz hasonlóan színben és formában egyaránt vásárhelyi formára vezethetők vissza. A 19. század közepétől név szerint is ismerünk két csongrádi fazekast, Iván Józsefet és talán testvérét Iván Mihályt. Kétcsöcsű kancsókon, hasáb- és könyvbutellán ismerjük fel kézírásukat, melyeket egyszerűbb szöveg, esetleg kis stilizált virág karcolata díszít, az edényeket sárga vagy zöld máz borítja. 22 A kétcsöcsű kancsók a Dél-Alföldön a 19. század második harmadáig a népszerűbb formák közé tartoztak. Készítőhelyük Vásárhely, Szentes, Csongrád. A durvább korongozású, vastagabb mázú csongrádi példányokat, elnevezésük kantsú, könnyű közülük kiválasztani. 23 A mezőtúri emlékanyagban az 1840-es évek elejltől fordul elő mázas munka. Boroskancsó 1842-ből, boroskancsó 1844-ből, hordóbutella 1845-ből. Mindhárom zöldmázas, karcolt feliratú. A kis hordót sgaffito virág díszíti, a kancsón ujjnyomásos rátét található. Az 1844-es boroskancsó és a hordó szignált, mindkettő Kónya János munkája. 24 1846-tól már a feketekerámia sikált motívumait továbbvivő fekete, írókázott díszű zöld alapú edényekre (butykoskorsók, kétfülű bödönök) is 11 TLM 70.1.30. 12 TLM 58.1.203.; NM 49902.; KJM 54.900.1.; KJM 54.947.1.; ИМ 54.950.1.; KJM 54.921.1. 13 KJM 54.952.1. 14 KJM 54.1043.1.; KJM 54.989.1.; KJM 54.990.1.; Bozsó-gyűjtemény (Kecskemét). 15 JAM 79.107.1. 16 JAM 69.226.1. 17 JAM 55.1.10.; MFM 550.770.1.; MFM 50.769.1.; JAM 55.1.9.; JAM 89.40.1.; JAM 55.1.7. 18 DANKÓ Imre 1963.5-6. 19 EFM 54.171.1. 20 NM 69.153.26.; MFM 50.828.1.; EFM 54.164.1. 21 TLM 58.1.200. 22 TLM 70.1.24.; TLM 70.1.27.; NM 76.117.2.; NM 76.117.1.; МММ 52.3229.1. 23 NM 76.117.3.; KJM 89.39.1.; TLM 58.1.3.; NM 94.22.57.; TLM 58.1.125. 24 Sánhtha-gyüjtemény (Karcag), KHGY 67.1.232.; NM 78762. 177
