Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)

„Készült ez az óros az Vég József számára ... neve miska... "

7 Mezőkövesden Jancsi-butykos, Jancsi-kulacs és Kígyós Jancsi az elnevezése.

8 Mezőtúron a mihók és a mihókóros megnevezés volt szokásos. Vásárhelyi nevét nem ismerjük. Egy 1811 -es limitációban ugyan előfordul a mihók név, de ez minden valószínűség szerint a testesebb boroskancsókra vonatkozik.

9 A miskakancsó munkaigényes és nagyobb mesterségbeli tudást igénylő edény, melynek készítésére nem minden fazekas vállalkozott. Szinte kivétel nélkül évszámmal és felirattal készült, mely terjedési útvonalát, divatjának idejét éppúgy elárulja, mint tulajdonosát és sok esetben készítőjét is. A feliratokból megtudjuk, hogy általában férfiaknak, ritkábban házaspároknak készítették, bár Mezőcsáton Kispere (1847) és Igrici (1853) falvak elöljárósága, illetve egy céh (1866) is szerepel a készíttetők között.

10 Egy tiszafüredi reformkori darab az óhalászi református gyülekezet úrasztali edényei között szerepel.

1 Használatáról alig van adatunk. A korai gyűjtésű darabokról semmit nem jegyeztek fel. A XX. század közepétől a miskakancsók részben magángyűjtemények államosításával, részben magángyűjtőktől, de adat nélkül kerültek a múzeumokba, illetve sok esetben még előkerülési helyüket sem rögzítve cseréltek gazdát a műgyűjtőknél. Viski Károly аЗО-as években a tiszántúli lakodalmi kellékek közé sorolta.

12 Kresz Mária, mikor az antropomorf korsókfunkciójáról írt, kiemelte, hogy használatáról viszonylag keveset tudunk.

13 Katona János, idős füredi fazekastól annyit tudott meg, hogy a lakodalomba a vendégek ebben vitték a bort. Mezőcsáton lakodalmi használata Domanovszky György adatgyűjtése idején (1939) már nem élt az emlékezetben. Mezőtúron egy 1854-es, magántulajdonban lévő kancsórói tudtak, hogy tulajdonosának lakodalmára készült. Kövesdi speciális használatára Kresz Mária 1964-ben gyűjtött adatot. Itt a szegények etetésén vagy a mennyei lakomán itták belőle az áldásbort, mely a temetést követő héten történt 13 koldust megvendégelésével. A ritus célja a meghalt hozzátartozók, az ősök lelki nyugalmának biztosítása volt, melynek során a koldusok a meghalt hozzátartozók nevét kiénekelték. Mezőkövesden a keresztelőn is Jancsi-kancsóban tették fel a bort az asztalra. Tiszafüreden gyűjtéseim lakodalmi szerepét erősítik meg. A múlt századi lakodalmak elengedhetetlen kelléke volt a miskakancsó, melyben a bort szolgálták fel egyéb italtartók társaságában. A vőlegénynek adott nászajándékok között is szerepelt. Keresztelői funkciója is lehetett, hiszen 1856-ban, 1860-ban Katona Mihály, 1856-ban Katona Sándor, 1869-ben Nyúzó Gáspár készített keresztkomájának miskakancsót. 1883-ban Bodó Mihály adott szomszédjának gyermeke születésekor miskakancsót. Katona Lajos huszáros miskakancsója is keresztkomájának, Tokaji Lajosnak készült. Az a néhány miskakancsó, melyet a fazekas saját magának készített (Rajczy Mihály 1846-ban, K. Nagy Gábor 1873-ban, Katona Miklós 1875-ben, az ifjabb Nyúzó Gáspár 1903-ban), konkrét családi eseményhez nem köthető. A legkorábbi miskakancsó 1824-ben készült. A vásárhelyi múzeum gyűjteményében található, ez és zöld színe, a rajta lévő plasztikus évszám egyaránt arra utal, hogy helyi készítmény.

17 Vásárhelyi készítménynek tartjuk, de készítője valószínűleg csak időszakosan dolgozhatott a városban, így divatot nem tudott teremteni. Ha Vásárhelyen, ahol a XIX. század első felében az Alföldön a 7 NM 51.31.402. 8 Morvay J., 1955. 58. 9 Kiss L., 1964. 367. 10 NM 51.31.388., НОМ 53.181.1., НОМ 53.4.22. 11 SREM 1966.2. 12 Viski К., 1934.11.404., 13 Kresz M., 1971.5. 14 Kresz M., 1971.5. 15 Kresz M., 1971.6. 16 Kresz M., 1971.6-17. 17 DM52.137.1. 144