Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)
tűnnek fel a vásárhelyi megfogalmazáshoz igen rokon formában, bokrok ágain ülve. Ezen a kancsón, szembenéző madárpár is található, továbbá egyik oldalán kétfejű sas. 50 Tiszafüreden is hasonló időben, az ifjú Nagy Mihály munkájának tartott bokály két oldalán ül a virágkompozíció csúcsán egy-egy igényes rajzolatú kismadár. 51 Tiszafüreden a XIX. század második felétől leginkább butellák feliratos oldalának kiegészítő figurája a kismadár, de szembenéző változatban kulacson, boroskancsón is előfordul. Katona Lajos huszáros butelláján kissé szervetlenül fogja közre a szálló madárpár a lovashuszár alakját. 52 Az ecsetes festés egyes középtiszai központokban a XIX. század második felétől főleg a sűrűbb, kék festék terjedésével összefüggésben jelent meg. A fehér alapon, színtelen mázzal leöntött vörös, barna, zöld és kék díszítésű cserépedények Gyöngyös, Eger, Pásztó, majd Debrecen és Tiszafüred, Mezőkeresztes készítményein is feltűntek. Vida Gabriella az ilyen színnel dolgozó központokat hevesi csoportnak nevezi, mivel ezek a fazekasok zömében Heves megyei piacokra dolgoztak. A különböző központok anyagában a tálasedények öblében ecsettel festett madár, ritkábban párosmadár szerepelt. Elvétve más edénytípusra, köztük kulacsra, butellára is kerülhet madár, mint egy 1892-es, Szitárcsik Józsefnek készült, hevesi stílusú darabon, egy tiszafüredi formát követő butellán. 53 Esetenként nagyvonalú, ecsetes foltok jelenítik meg a madarat, máskor élethűbbek az ábrázolások. 54 Sárospatak lazábban kapcsolódik a középtiszai stíluscsoporthoz. A XIX. század utolsó harmadától néhány Czibere András és Csicseri József műhelyéből kikerült századvégi tányéron a gyári készítmények hatására terjed ez a motívum fehér, vöröses, ritkábban fekete alapon. 55 Az apró madár egyes dél-alföldi központok, leginkább Vásárhely és a vásárhelyi kisugárzású centrumok, köztük Szentes, Makó, Tótkomlós, Békés anyagában is előfordul. Szentesen már egy 1842-es butellán kis karcolt madár szerepel. 56 Tótkomlóson a szlovák vásárlóknak már az 1860-as évektől szlovák felirattal készül a karcolt vagy karcolt és metszett technikájú madaras butella, melyen gyakran 90 fokkal elfordítva, dúsabb növényi ornamentika között ül a madár, háta fölött az évszámmal (6. kép). 51 Makó, Nagylak, továbbá Békés néhány év késéssel veszi át a náluk ritkább motívumnak számító madarat. 58 A madár a mezőtúri edényeken is előfordul, de itt úgy tűnik, meg sem közelíti vásárhelyi népszerűségét. Karcolt madár díszíti az 1854-es zöldmázas butykoskorsót, mely Rikasi Sándor munkája, az 1865-ös csalikancsót, melyet Kegyes Balázs készített. 59 Madarat karcolt a 70-es években Dávid Gábor is butellájára, ez található egy 188l-es butellán is háromágú, metszett 50 NM 129625. 51 NM 51.31.499. 52 NM 54.40.44. 53 NM 54.40.147., KPM 55.8.1. 54 DIVM 54.172.1., DIVM 55.231.1., НОМ 53.123.1. 55 RM 52.186.1., RM 52.135.1., DM DGY221. 56 KJM 54.952.2. 57 NM 57.61.435., NM 67.132.1., NM 52.7.19. 58 МММ 58.7.1. (Békés), МММ 53.4109.1. (Nagylak). 59 DaM 81.164.1., DaM 70.90.1. 135 6. kép. Madár tótkomlósi butellán (Néprajzi Múzeum)
