Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)

3. kép. Butella csészelevelekkel (Párizs, mgy.) ik mesterének, Katona Sándornak míves virágját idézi. Érde­mes ezt a tulipánszerű virágot hosszabban elemezni, mivel reformkori előzményét is megtaláljuk más, Nyúzó Gáspárra jellemző díszítmények társaságában. A tulipán igen jellegzetes rajzolatú, más füredi mű­helynél ilyen formában kortársainál nem is fordul elő. Az előlapi kompozíciót barna írókával rajzolta elő, mely három ágra váló csokor, két oldalán tulipánnal, csúcsán kinyílt vi­rágtányérral. A tulipánok hangsúlyozott csészelevelei zöld­del színezettek. Szívalakú közepe vörös, két oldalán zölddel színezett zárólevelek. A szív csúcsában négy barna bibe. A kompozíció csúcsán vörös csíkokkal kitöltött virág, két oldalán megosztva az írókázott évszám: 18 67. Hátlapján kar­colt felirat: „Készült / ez a bütykös / a Nyúzó Gáspár / mühejjibe a / Szabó József szá / mára igyál pajtás / belőlle ügy tüdodmi / van ben ne készült /'1867 ben "A feliratot barna pontsor övezi, alul fekvő irókás leveles ág zárja (3 kép). 30 Ez a jellegzetes, csészeleveles virág teljesen hasonló megfogalmazásban, de karcolt- színezett kivitelben a tisza­halászi református eklézsia által használt miskakancsó olda­lán is megtalálható annyi eltéréssel, hogy bibéit zöld porzók zárják. Ez a kancsó oldalán lévő hulllámvonalra elhelyezett leveles-virágos kombináció zárómotívuma. 31 Oldallevelekkel kiegészítve, de csak irókás kivitelben a Katona Sándor-féle 1856-os miskakancsó oldalán is felleljük (4. kép). A reformkori kancsón egyéb, a Nyúzó-műhelyet jellemző ornamentika is megtalál­ható, pl. a pontsorral keretezett szív. Más, reformkori dara­bon is találunk párhuzamot a későbbi Katona Sándor-, majd Nyúzó-munkákkal. Egy 1835-ös készítésű kulacson, mely­nek verses ajánlása is a Katona Sándor-féle ághoz köthető „ Kováts Pál Az isten szeresen szép hitves Társaddal sokájig éltessen ", már előfordul az a félig zárt virágbimbó, melynek csúcsából csigavonal nyúlik ki. 32 Ezt a motívumot karcolt­színezett vagy csak írókázott változatban a későbbiekben csak Nyúzó Gáspár műhelyének munkáin lelhetjük fel. Bár a reformkorban Tiszafüreden három-négy eltérő díszítőstí­lusra s ezzel együtt műhelycsoportra figyelhetünk fel, úgy néz ki, hogy a karcolt-írókás és rátétes minőségi munkák va­lamilyen szinten a Katona Nagy család első, még a 18. század végén született generációjához köthetők, melyet a korai emlékanyag kétféle miskakancsó-típusa is bizonyíthat. Nyúzó Gáspárnál - bár mindkét ággal kapcsolatban állt -, a Sándor-ág (1793-1840) hatása erősebb volt. Ennek az ágnak egyik leszármazottja volt második mestere, Katona Sándor. 33 30 Kádár-gyüjtemény (Párizs) 31 SREM 1966.2. 32 Kertész- (Debrecen), majd Sóvári-gyüjtemény (Tata); képét közli: Füvessy A., 1987. 545. kép. 33 Füvessy A., 1979. 100 4. kép. Katona Sándor miskakancsója (Budapest, mgy.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom