Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

munkásszállásokról gondoskodott. Nem szellős barakkokban, hanem tanyaépületekben vannak a munkásszállások és tűzrevalót is kétszer annyit kapnak, mint amennyi előre ki volt kötve. Amint a kimutatásból is látjuk, az egység ár legtöbbnyire eléri az 55 fillért és ez meglehetősen nagy munkabérnek mondható. Az én társulatomat a munkások részéről nem érte ugyan semmi vád; tartózkodásukat egyesek azzal magyarázták, hogy miután más szomszédos társulatoknál rosszul jártak anyagilag, az én társulatomtól sem várhatnak mást. Ez a felfogás gyerekes és intelligens munkásokhoz nem illő. Csak arról lehet ítéletet mondani, amit az ember saját maga tapasztalt. Azt hiszem, hogy ezzel a felvilágosító levelemmel közérdeket szolgálok és amidőn hálásan köszönöm szívességedet, hogy nagybecsű lapod publicitásában annak helyet adtál, vagyok nagyrabecsülésem kifejezése mellett készséges híved Dr. Schweiger László s.

к. az Ivánfenéki Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat alelnöke"

153 Dr. Schweiger László udvarias formában megírta, hogy amikor eleinte sikertelennek bizonyult a hatóságok által szervezett akció, amelynek során a munkanélkülieket keresethez kívánták juttatni, nem minden esetben az ezzel megbízott társulat hibázott, hanem azok válogattak a munkában és kevesellték a munkabért, akiken éppen segíteni szándékoztak. 1934 karácsonya és újév környékén szünetet tartottak a közmunkákban is, hogy mindenki a családja körében tölthesse az ünnepeket. Az újságban közzétett felhívásra mentek vissza dolgozni a munkások mind a két társulathoz, sőt még a Középtiszai Társulat is hívta dolgozni a dévaványai munkanélkülieket. Amint az újság írta: „A rendelkezésre álló munkahelyek száma dévaványai viszonylatban korlátlan, vagyis minden dolgozni akaró munkás munkába állhat."

154 Vélhetőleg a téli időjárás vagy más valami miatt azonban elhúzódhatott a munkák megkezdése, mert a Hortobágy-Berettyó csatorna töltésemelési munkálatainak megkezdését 1935. március 4-re hirdették meg. Ezen a napon kellett a csapatgazdánál jelentkezni minden munkásnak. A fentiekkel kapcsolatban Halmágyi Ferenc főjegyző még 1935 februárjában hirdetést tett közzé, hogy a gátemelési munkákat az ecsegi őrház és a morgói szivattyútelep között március 4-én megkezdik. Az oda való kiutazáshoz szükséges kedvezményes vasúti jegyet a főjegyzőnél lehetett átvenni.

155 Dr. Schweiger László és az általa vezetett községi mezőgazdasági bizottság élénk figyelemmel kísérte a község munkásainak kereseti lehetőségeit. Ennek érdekében szólalt fel a képviselő-testületi ülésen és ismertette a mezőgazdasági bizottság következő határozatát: „A községi mezőgazdasági bizottság meg nem engedhetőnek tartja és tiltakozik az ellen, hogy mindaddig, amíg a helybeli munkások munka és kereset nélkül nyomorognak, a helybeli gazdaságok más községekből hoznak munkásokat. Köztudomású, hogy a 153 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 50. szám. - 1934. december 9. 154 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - III. évf. 1. szám. - 1935. január 6. 155 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - III. évf. 9. szám. - 1935. március 3. 97