Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

munkásszállásokról gondoskodott. Nem szellős barakkokban, hanem tanyaépületekben vannak a munkásszállások és tűzrevalót is kétszer annyit kapnak, mint amennyi előre ki volt kötve. Amint a kimutatásból is látjuk, az egység ár legtöbbnyire eléri az 55 fillért és ez meg­lehetősen nagy munkabérnek mondható. Az én társulatomat a munkások részéről nem érte ugyan semmi vád; tartózkodásu­kat egyesek azzal magyarázták, hogy miután más szomszédos társulatoknál rosszul jár­tak anyagilag, az én társulatomtól sem várhatnak mást. Ez a felfogás gyerekes és intel­ligens munkásokhoz nem illő. Csak arról lehet ítéletet mondani, amit az ember saját maga tapasztalt. Azt hiszem, hogy ezzel a felvilágosító levelemmel közérdeket szolgálok és amidőn hálásan köszönöm szívességedet, hogy nagybecsű lapod publicitásában annak helyet ad­tál, vagyok nagyrabecsülésem kifejezése mellett készséges híved Dr. Schweiger László s. к. az Ivánfenéki Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat alelnöke" 153 Dr. Schweiger László udvarias formában megírta, hogy amikor eleinte sikertelennek bizonyult a hatóságok által szervezett akció, amelynek során a munkanélkülieket kere­sethez kívánták juttatni, nem minden esetben az ezzel megbízott társulat hibázott, ha­nem azok válogattak a munkában és kevesellték a munkabért, akiken éppen segíteni szándékoztak. 1934 karácsonya és újév környékén szünetet tartottak a közmunkákban is, hogy min­denki a családja körében tölthesse az ünnepeket. Az újságban közzétett felhívásra men­tek vissza dolgozni a munkások mind a két társulathoz, sőt még a Középtiszai Társulat is hívta dolgozni a dévaványai munkanélkülieket. Amint az újság írta: „A rendelkezésre álló munkahelyek száma dévaványai viszonylatban korlátlan, vagyis minden dolgozni akaró munkás munkába állhat." 154 Vélhetőleg a téli időjárás vagy más valami miatt azon­ban elhúzódhatott a munkák megkezdése, mert a Hortobágy-Berettyó csatorna töltés­emelési munkálatainak megkezdését 1935. március 4-re hirdették meg. Ezen a napon kellett a csapatgazdánál jelentkezni minden munkásnak. A fentiekkel kapcsolatban Halmágyi Ferenc főjegyző még 1935 februárjában hirde­tést tett közzé, hogy a gátemelési munkákat az ecsegi őrház és a morgói szivattyútelep között március 4-én megkezdik. Az oda való kiutazáshoz szükséges kedvezményes vasúti jegyet a főjegyzőnél lehetett átvenni. 155 Dr. Schweiger László és az általa vezetett községi mezőgazdasági bizottság élénk figye­lemmel kísérte a község munkásainak kereseti lehetőségeit. Ennek érdekében szólalt fel a képviselő-testületi ülésen és ismertette a mezőgazdasági bizottság következő határoza­tát: „A községi mezőgazdasági bizottság meg nem engedhetőnek tartja és tiltakozik az ellen, hogy mindaddig, amíg a helybeli munkások munka és kereset nélkül nyomorog­nak, a helybeli gazdaságok más községekből hoznak munkásokat. Köztudomású, hogy a 153 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 50. szám. - 1934. december 9. 154 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - III. évf. 1. szám. - 1935. január 6. 155 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - III. évf. 9. szám. - 1935. március 3. 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom