Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

törvénycikk 148. §-a alapján - mint arra illetékes első fokú hatóság - Túrkeve megyei városnak azt a kérését, hogy a Dévaványa község határában fekvő és Túrkeve közönségének telekkönyvi tulajdonát képező ecseg-pusztai legelőterületet közigazgatásilag Túrkeve városához csatolja, teljesítette. így Túrkeve a 4.064 kat. hold 13 n. öl legelőterülettel, valamint az ehhez tartozó csatorna- és védgát-rendszerrel, összesen 4.156 kat. hold 1.331 n. öl területtel megnövekedett. Ugyanakkor a Dévaványa hasznos beruházásaiból eredő adósságból erre a területre eső részt is magával vitte a legelő. Teljesen logikusnak tűnik mind Túrkeve kérése, mind az alispán határozata, hiszen az átcsatolt terület Túrkeve város határának szerves részét képezi, a várostól mindössze 3,5 km-re kezdődik. Dévaványától ugyanakkor 14 km-re van. A juttatott legelőterület teljes egészében telekkönyvileg is Túrkeve város közönségének a tulajdonát képezi és azt a Római Katolikus Vallásalapítványtól mintegy 200 év óta megszakítás nélkül bérelték. 1932-ben is Túrkeve városa a túrkevei Jószágtartó Birtokosoknak adta azt bérbe. A legelőbirtok Túrkeve határának mintegy Vs-ad részét képezi, és ennek a területnek a városhoz való közelsége folytán az a lehetetlen helyzet adódott elő nem egyszer, hogy a legelőterületre vonatkozó bármely közigazgatási ügyben, mint pl. állategészségügyi, mezőrendőri, halászati, vadászati, fásítási, út- és vízrendészeti, stb. ügyekben kénytelen volt a mintegy 30 km-re fekvő és Túrkevétől vasúti összeköttetés hiányában nehezen megközelíthető kunhegyesi főszolgabíróság hatáskörét igénybe venni.

107 Dévaványát az átcsatolás folytán lényeges és jelentős anyagi károsodás érte. Nemcsak a község vagyonát érte a megcsonkítás, de az elcsatolt területre eső pótadó elvesztése is lényegesen befolyásolta a község háztartási viszonyait és a költségvetési egyensúly elvesztésének a lehetősége is fennállt. Ugyanakkor határának csökkenésével a fennálló adósságokat is a csökkent területnek kellett elviselnie. Dévaványa állategészségügyi szempontból is kifogásolta az átcsatolást, hiszen így a dévaványai állatorvos felügyelete megszűnt ezen a területen. Végül a kért legelőterület átcsatolása Pusztaecseg-telep további fejlődését is veszélyezteti - indokoltak a dévaványaiak. A telepen 101 kiosztott házhely van és az ott felépült házakban mintegy 1.200 lakos él. A telepnek vasútállomása, postája, iskolája, közigazgatási kirendeltsége van. A fejlődést teljesen megakasztaná az átcsatolás, holott az O.F.B. azzal a határozott szándékkal osztott ott házhelyeket, hogy egy majdani település alapját veti meg. A Tiszai felső járás főszolgabírája is ellenezte az elcsatolást és elfogadta Dévaványa indokait. Az alispán azonban a dévaványai ellenindokokat nem fogadta el és az átcsatolást elrendelte, de fenntartotta a fellebbezés lehetőségét is.

108 Az alispán határozatát Pápay Lajos és társai dévaványai lakosok megfellebbezték, így a döntés a belügyminiszterhez került, aki megváltoztatta az első fokú határozatot oly módon, hogy elrendelte: Túrkeve város új közigazgatási határa összhangban legyen a régi határral, azzal összefüggő egységet alkosson.

109 107 TOLNAY 1993. - 199-223. p. 108 Sz. M. L. - Megyei Tanács VB. Igazgatási Osztály 5203-1/1950. I. számú iratban az alispán 1932. október 27-én kelt 23.860/1932. ki. számú határozata. 109 Sz. M. L. - Megyei Tanács VB Igazgatási Osztálya 5203-1/1950. I. számú iratban a belügyminiszter 1941. május 31-én kelt 41.077/1940. IV. BM. számú határozata. 84